Post mortem díszpolgári címmel tünteti ki szülővárosa, Dicsőszentmárton a 2006-ban elhunyt világhírű Ligeti György zeneszerzőt, szülőházán pedig – amelyben hatéves koráig nevelkedett – emléktáblát helyeznek el.
2016. május 26., 17:092016. május 26., 17:09
Az ünnepségre szombaton kerül sor, ennek keretében emlékeznek meg az 1923. május 28-án született Ligetiről, a kortárs komolyzene egyik legjelentősebb személyiségéről, a zenei Nobel-díjként is emlegetett Polar Music Prize kitüntetettjéről. A hírt a város polgármestere, Sorin Megheşan jelentette be a sajtónak, hozzátéve, hogy a kiváló zenész özvegye, Ligeti Vera is részt vesz az ünnepségen. A város önkormányzata mellett az esemény szervezésében részt vesz a kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia is.
Az ünnepségek szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek, a zeneszerző özvegye ekkor veszi át a post mortem díszpolgári címet, majd leleplezik az emléktáblát a dicsőszentmártoni zsinagógától alig pár méterre álló szülőházon. Este a zsinagóga épületében emlékkonceret tartanak, amelynek során a zeneszerző műveiből mutatnak be részleteket.
Dicsőszentmárton polgármestere bejelentette: ezentúl minden évben megemlékeznek Ligeti Györgyről a településen.
Idén augusztusban a Ligeti-ház melletti zsinagógában a Segesvári Akadémia nevű komolyzenei fesztivál és mesterkurzus jóvoltából is sor kerül egy megemlékező koncertre. A 2006. június 12-én, 82 éves korában Bécsben elhunyt Ligeti György olyan művekkel lett világhírű, mint az Atmosfere, Lux Aeterna, Volumina, Requiem, Lontano, Ramification, String Quartet no. 2 vagy a Le grand macabre. Számos zeneművét filmekben is felhasználták, többek között a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás vagy a Viharsziget című filmekben csendülnek fel a számos díjjal kitüntetett zeneszerző alkotásai.
Ligeti György a kolozsvári konzervatóriumban, majd a budapesti zeneakadémián tanult, utána népzenekutatással foglalkozott. Romániában több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti zeneművészeti főiskolán tanított. Az 1956-os forradalom leverése után menekülni kényszerült, a kölni rádió külső munkatársa lett. 1959-ben Bécsben telepedett le.
Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-ban Hamburgban telepedett le, ahol a helyi zeneművészeti főiskolán zeneszerzéstanári állást vállalt. Egyetlen operáját – amely világhírűvé vált – 1978-ban írta Le grand macabre címmel, ennek ősbemutatója 1978-ban Stockholmban volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!