Hétvégén utoljára játsszák a Bánya-előadásokat a Marosvásárhelyi Nemzetiben, sokak meglepetésére ugyanis lekerül műsorról mindkét, Székely Csaba által írt darab: a 6 éve műsoron szereplő Bányavirág és az 5 éve bemutatott Bányavakság is.
2017. január 16., 15:322017. január 16., 15:32
A Bányavirág és a Bányavakság Székely Csaba trilógiájának első két része, 2011 októberében még a Yorick Stúdió várbeli székhelyén mutatták be a Bányavirágot, amelyet a következő évadtól már a Nemzetivel koprodukcióban játszottak a Nemzeti színpadán. Hasonlóképp került műsorra 2012 szeptemberében a Bányavakság is.
Azóta gyakorlatilag telt házzal megy mindkét előadás, pedig Sebestyén Aba számítása szerint a Bányavirág a századik előadást közelíti, s a Bányavakság is túl van már a hetvenediken. A közönség mellett a szakma is értékelte a produkciókat, számtalan írói, rendezői és alakítási díjat hoztak haza az alkotók. Sebestyén Aba rendező elmondta, úgy érzi, nem voltak elég kiszálláson, és nincsenek “kijátszva” az előadások még. Elismeri, közben elszerződtek emberek, például a mindkét előadásban kulcsfontosságú szerepet játszó Bányai Kelemen Barna azóta magyarországi színpadon játszik, ez pedig megnehezíti az egyeztetést. Többek közt ezért is kerültek nagyterembe az eredetileg intimebb környezetbe, szűkebb térbe készült előadások.
„A Bányák sikerének titka, hogy rólunk szól. Erről a közegről meg azokról a problémákról, amelyekben létezünk. Székely Csaba nagyon jól ráérzett a munkanélküliség, a kilátástalanság, a szegénység, a korrupció témájára, mégis úgy írta meg, hogy fogjuk a hasunkat a nevetéstől” – mondja az előadások népszerűségéről Sebestyén Aba. Hogy mindezek után miért nem vitte színpadra Székely Csaba Bánya-trilógiájának utolsó részét, a Bányavizet, a rendező azt mondja, nem találta a kulcsot az utolsó részhez, s nem is volt bátorsága hozzá. A Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila kérdésünkre elmondta, tényleg utoljára játsszák a két Bánya-előadást. „Öt színházzal kellett egyeztetni folyton, hogy műsorra tűzzük az előadásokat, pont emiatt sokszor 2-3 hónapig nem is sikerült, ez pedig az előadás rovására ment” – szögezte le az igazgató.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
szóljon hozzá!