Látszat és valóság

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Rivalda Tudjuk, a béke nem a háború hiánya, hanem a lélek békessége. Béke az, amikor nincs háború – állítja Zalán Tibor, akinek Katonák, katonák című drámáját nemrég a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház mutatta be. A mű a délszláv háború hatására született, de nem konkrét eseményeket dolgoz fel: a (virtuális) faluba, pontosabban a falu böllérének ebédlőjébe egy tizedes és két katona személyében tör be a háború, és kiforgatja a család életét addigi (kicsinyes, vidéki, jelentéktelen – lehet sorolni és választani) hétköznapjaiból.

2007. január 03., 00:002007. január 03., 00:00

Sem a szerző, sem a rendező nem fordít sok gondot a cselekmény okainak kibontására, a dráma arra kérdez rá, hogy hol húzódik a megalkuvás határa, meddig vállalható a megalázás. Ahogyan a cselekvés mozgatórugóinak kibontása is csak jelzésszerű, hiányos, a darab a válaszokkal is adós marad: felmutat tényeket, de meg sem kísérel megoldást kínálni. A tükör, amit elénk tart a szerző, nem torzít: ilyenek vagyunk, aljasok, megalkuvók, ha kell, akár hóhérok is lehetünk. Zalán Tibor drámája azonban nemcsak ezt vágja az arcunkba. Ami igazán ijesztő az, hogy a látszat fontosabb a tényeknél, és ezért nincs tragédia, nincs feloldozás sem. A templomban elkövetett gyilkosság (a szerelmes szomszédot itt lövi agyon a tizedes, és a tanító, valamint a böllér is itt kényszerül gyilkossá, illetve hóhérrá lenni), a szent hely meggyalázása magánál a gyilkosságnál is súlyosabb dolgot jelent a pap számára. A böllér azon kesereg, hogy nem bíznak a falusiak több disznóvágást rá, mert embert ölt. A szerző a valóság pereméig kényszerít ki, hogy szembenézzünk a tátongó semmivel, azzal, hogy milyenek vagyunk, lehetünk mi, emberek. A böllér és családja megmenekül, „mindannyian élünk, és ez a legfontosabb” – fogalmazódik meg az önigazolás. Azt azonban, hogy a béke nem a háború hiánya, az ő sorsuk példázza legjobban: hiába élték túl, hiába vonultak ki a katonák az életükből, a háború ott marad, összetört bennük valamit, amit már soha nem lehet helyreállítani.
A székelyudvarhelyi ősbemutató Dunkler Róbertnek adott igazi játéklehetőséget. A tizedes a darab központi figurája, mindenki más hozzá viszonyul, és neki sikerült hitelessé formálnia a szerepet: borzongatóan eggyé vált a hatalmát a végletekig kihasználó katonával. Azonban Dunkler Róbert kiváló játéka sem elég ahhoz, hogy a tizedes „színeváltozását” elhiggye a néző, hiszen az eleinte könyörtelen, cinikus figura az utolsó jelenetre halkan fenyegető agresszorrá „szelídül”. Nem kap magyarázatot a néző arra sem, hogy a böllér két lánya miért válik (Szász Kriszta és Szalma Hajnalka alakításában) lázadóból gyakorlatiassá, megértőből moralizálóvá. Kiteljesedett, érett alakítás a Győrffy Andrásé a böllér szerepében, megformálásában Ács Mihály minden mozdulata, mondata valóságos. A plébánost játszó Szabó Jenőnek kellett talán a legjobban megküzdenie a szereppel, amely – a főhős mellett – a legtöbb tragikus elemet hordozhatta volna. A rendező azonban ennek kifutására nem adott lehetőséget a színésznek.


Zalán Tibor: Katonák, katonák. Rendző: Pinczés István. Szereplők: Győrffy András, László Kata, Szász Kriszta, Szalma Hajnalka, Dunkler Róbert, Szabó Jenő, Posta Ervin. Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely, ősbemutató.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést