HIRDETÉS
Kuncz Aladár aradi születésű írónak állított emléket vasárnap Budapesten a Kölcsey Egyesület – mondta el a Krónikának Fekete Károly, a Maros-parti városban működő kulturális szervezet alelnöke.
Az Örs vezér tere közelében található, úgynevezett erdélyi emlékparkban látható az 1885-ben Aradon született és 1931-ben Budapesten elhunyt íróra, a Fekete kolostor című regény szerzőjére emlékeztető, Konthur Bertalan szobrászművész által készített dombormű és emléktábla.
Az eseménynek a magyarországi Erdélyi gyülekezet nevű egyesület volt a házigazdája, az emlékparkban minden évben megemlékeznek egy-egy jeles erdélyi személyiségről – mondta el Fekete Károly. Hozzátette, ebben a parkban minden erdélyi és partiumi régiónak van egy-egy részlege, az aradiban, ahol a Kuncz Aladár-emléktáblát avatták fel vasárnap, korábban Csiky Gergelynek is emléket állítottak már.
Baracsi Levente, az Arad-belvárosi Református Egyházközség lelkésze hirdetett igét, majd irodalmárok tartottak előadást Kuncz Aladár életművéről. Juhász Andrea irodalomtörténész „...nagy íróvá váltotta meg a szenvedés" mottóval beszélt az író pályájáról, Filep Tamás Gusztáv eszmetörténész pedig A nem egykönyvű író című előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Fekete Károly rámutatott, Kunczot – akinek legismertebb műve, a Fekete kolostor a két világháború közti irodalom egyik legjelentősebb darabja – általában egykönyvű íróként könyvelik el.
Fogságélményeit megörökítő remekműve szinte tudományos tárgyilagossággal jegyzi fel az eseményeket, ugyanakkor vádirat az erőszak, a zsarnokság, tiltakozás a humánum nevében az a pusztító háború ellen.
„Bár egykönyvű íróként ismerik sokan, rengeteg írása maradt fenn kéziratban, a Kriterion Könyvkiadó pedig megjelenteti összegyűjtött munkáit egy hétkötetesre tervezett sorozatban. Eddig három kötet látott napvilágot, a Felleg a város felett, az Egy márványdarab, a Fekete kolostor" – mondta az alelnök.
A sorozatról egyébként tavaly kerekasztal-beszélgetést tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon, ahol irodalomtörténeti újdonságként mutatták be az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) és a Kriterion Könyvkiadó közös vállalkozásában megjelentetett Felleg a város felett című kötetet, a Kuncz összegyűjtött munkái sorozat harmadik darabját. Filep Tamás Gusztáv magyarországi eszmetörténész akkor úgy fogalmazott, tarthatatlan volt, hogy egy ilyen fontos erdélyi ideológusnak és teoretikusnak az esszéi, publicisztikája, a teljes szépirodalmi és kisepikai munkássága hozzáférhetetlen. „Kötetben novellái, drámái soha nem jelentek meg, és ami a publicisztikájából a hetvenes években meg is jelent, az is csonka” – fogalmazott Filep.
Fekete Károly azt is elmondta, hogy
a most Budapesten elhelyezett emléktábla és dombormű két-két példányban készült el, így az író szülővárosában is szeretnék elhelyezni majd annak az épületnek a falán, ahol 1885-ben az akkori gimnáziumban világra jött Kuncz Aladár az iskola igazgatójának fiaként.
Jelenleg román iskola működik az épületben, ha a szülőházon nem sikerül elhelyezni, akkor vagy a Kölcsey Egyesületnél, vagy az aradi magyar gimnázium épületének falán kap majd helyet – mondta Fekete.
A budapesti eseménynek egyébként kettős célja volt: az emlékparkban megemlékezést tartottak az 1989-es mártírok kopjafájánál, ahol minden évben egy magyar és egy román áldozat emlékét idézik fel. Az idén a kopjafára a forradalom két aradi áldozatának, Radu Adrian Donnak (1964–1989) és Grúber Gézának (1963–1989) a neve került fel.
