Kulturális túlélési reflexek

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Különleges helyzetet teremt a Hargita megyei kulturális szerveződés terén, hogy a megye három nagyobb városának mindegyikében egy-egy önkormányzati színház működik. Székelyudvarhelyen az önkormányzat által fenntartott Tomcsa Sándor Színház mellett egy magántársulat – a Nézőpont Színház – is létezik, Csíkszeredában a Csíki Játékszín, míg Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház előadásai teszik változatosabbá a térség színházi kínálatát.

Krónika

Krónika

2008. február 14., 00:002008. február 14., 00:00

Fotó: Balázs Attila


Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója Csutak István Székelyföld modernizációja című vitaindító írására reagálva megfogalmazta: a négy színházi műhely színesebbé teszi a székelyföldi kulturális képet. Mint mondta: a különböző városokban működő színházak jobban ellátják feladatukat, mint egy központilag irányított mamutintézmény tenné. „Tíz év színházi eredményeit lehet elemezni és bírálni, de a teljesítményt megkérdőjelezni aligha. Színházaink épp a teljesítmény-orientáltságból és partnerségből mutattak példát” – jelentette ki Parászka Csutak Istvánnak szánt válaszlevelében.

Baki vagy kuriózum?
A Krónika azon kérdésére, miszerint ez az együttműködés a Hargita megyei színházak között mennyire zajlik szervezett formában, Parászka elmondta: a partneri  viszony egyeztetés által működik. A három város színházigazgatója évadkezdet előtt megbeszélést tart, ahol egyeztetik a következő színházi évre vonatkozó terveiket, megbeszélik a lehetséges előadáscseréket, együttműködési formákat. Azon felvetésünkre, hogy az egyeztetések miért nem tudták kiszűrni, hogy a 2007–2008-as évadban a Figura Stúdió Színház és a Tomcsa Sándor Színház is műsorra tűzte egy hónapos eltéréssel Federico García Lorca Yerma című darabját, Parászka úgy vélekedett: ez bakiként is elkönyvelhető, de színházi kuriózumként is. Állítása szerint az érintett színházak részéről tudatos vállalás volt az egymáshoz közeli bemutató. Mint ismeretes, a székelyudvarhelyi előadás – amelyet ma este mutatnak be – rendezője, Csurulya Csongor korábban a Krónikának úgy nyilatkozott: a két olvasat, a két előadás akár izgalmas intellektuális kalandként is értékelhető. Csurulya szerint előadáscsere is lehetséges a két társulat olvasatából, de akár ugyanazon a helyszínen egymás utáni előadások is elképzelhetők Lorca tragikus költeményéből.

Rendszerbe állított
gyerekelőadások
A székelyföldi színházaknál a gyerekelőadásokra alkalmazott bérletcserét említették abszolút sikerszériaként, hiszen az egyeztetések során így három gyerekelőadást tudnak a térség iskolásai elé vinni. A társulatok között immár nyolcadik éve működik a bérletcsere a gyerekelőadásokra. Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti titkára kifejtette: a gyakorlat szerint minden színház egy-egy gyerekelőadást állít színpadra, ezeket bérletcserében valamennyi érintett városban bemutatják a helyi közönség igénye szerint. A 2007–
2008-as évadban a Tomcsa Sándor Színház A császár új ruháját, a Figura a Jancsi és Juliskát, a Csíki Játékszín pedig a Trapiti című előadást kínálta bérletcserében.
A felnőttelőadások terén is partnerségi viszonyban áll a három Hargita megyei színház, alkalomadtán szívesen műsorra tűzik egymás darabjait, de ez nem föltétlenül illeszkedik minden esetben a bérletrendszerbe, ismertette Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója.
Népszínháztól stúdiószínházig
Parászka Miklós meglátása szerint a vendégelőadások kapcsán inkább a helyi közönség igényeinek való megfelelés elve érvényesül. A három társulat háromféle színházi műhelyt, három különböző karaktert képvisel, a vendégelőadásokkal azonban a három intézmény egyenként szélesebb közönségréteg felé tud nyitni. Parászka szerint a Csíki Játékszín inkább a művészi igényességű népszínházi formát vallja magáénak, széles spektrumú igények figyelembevételével állítják össze a repertoárjukat. Ehhez áll közel a székelyudvarhelyi színházi hagyomány is, ám ott azt is figyelembe kell venni, hogy egy épületen belül három kulturális intézmény működését kell összehangolni. A Figura a stúdiószínházi hagyományokra támaszkodik.
Parászka Miklós úgy tartja, gazdaságilag ez az olcsóbb, jobban fenntartható formája a székelyföldi színházépítésnek, hiszen a három színház költségvetése együttvéve sem rúg annyira, mint egy központi támogatást élvező nagyobb színházé. Mint mondta, éppen a kulturális túlélés reflexe hívott életre ennyi társulatot a Székelyföldön, hiszen így a színházak fenntarthatók – ha nem is könnyen. n Krónika


Sepsiszentgyörgyi különutak
„Minden színházi intézmény saját környezetén belül vívja a játszmáját, és harcol saját célkitűzéseiért, azokért az értékekért, amelyek mentén saját színházeszményét kialakította” – jelentette ki lapunk érdeklődésére Czegő Csongor. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház irodalmi titkára szerint ebben a rendszerben a többi színház nem versenytársként jelenik meg. A háromszéki társulat lehetőségei szerint igyekszik minden erdélyi színházi intézménnyel a lehető legszorosabb kapcsolatot kiépíteni és ápolni, „rendszeresen fogadja be más erdélyi színházak azon előadásait, melyek szervesen illeszkednek az intézmény művészi arculatába, mintegy kiegészítve a repertoáron szereplő előadásokat.” Anyagi lehetőségeitől függően a háromszéki társulat évadonként 2-3 előadást hív meg műsorába – erdélyi és magyarországi előadásokat egyaránt. Czegő szerint a költségigényes vendégjátékok, előadás-meghívások mellett az együttműködésnek több olyan formája is létezik, amely egyik intézmény részéről sem kíván nagy erőfeszítést. „Azon ügyekben, melyek hasonlóan érintenek minden erdélyi színházi intézményt, természetesnek tartjuk, hogy színházaink egységesen lépjenek fel – az együttműködés, a közös fellépés megvalósítása ez esetben csak párbeszéd és a szempontok egyeztetésének kérdése” – fogalmazott az irodalmi titkár.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 07., szombat

Elindult a Déryné Program Határtalan alprogramja Erdélyben

A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.

Elindult a Déryné Program Határtalan alprogramja Erdélyben
2025. június 06., péntek

Magyar napok Máramarosszigeten: közösségépítés a helyi szórványmagyarság életében

A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.

Magyar napok Máramarosszigeten: közösségépítés a helyi szórványmagyarság életében
2025. június 04., szerda

Mozifilm készül Móricz Zsigmond Úri muri című regényéből, elkezdődött a forgatás

Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.

Mozifilm készül Móricz Zsigmond Úri muri című regényéből, elkezdődött a forgatás
2025. június 03., kedd

Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken

Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.

Jókai-emléknapokat tartanak Háromszéken
2025. június 03., kedd

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége
2025. június 02., hétfő

Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t

A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.

Bessenyei Gedő István irányítja ezentúl az öt erdélyi társulatot tömörítő, színházak közt hidat képező MASZÍN-t
2025. június 02., hétfő

Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában

Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.

Csíksomlyói búcsú, ahol a szent mellett megjelenik a profán – Péter Beáta drámája a Role zenekar és a Játékszín előadásában
2025. május 31., szombat

Korszerű eszközökkel biztosítaná a 140 éves EMKE jövőjét az egyesület új elnöke

Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Korszerű eszközökkel biztosítaná a 140 éves EMKE jövőjét az egyesület új elnöke
2025. május 30., péntek

Közeleg gyermeknap, nemzetközi fesztivállal készül a Puck Bábszínház

Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.

Közeleg gyermeknap, nemzetközi fesztivállal készül a Puck Bábszínház
2025. május 28., szerda

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron

Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron