Csak tiszta forrásból címmel rendkívüli hangversenyre várja közönségét a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 7-én 19 órától.
2016. augusztus 31., 18:242016. augusztus 31., 18:24
Az est célja az intézmény közleménye szerint, hogy a magyar zenei élet két géniuszának, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak szellemi örökségét a maga teljességében mutassuk be a közönségnek. A program különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott népi dallamokat először eredeti formájukban muzsikálják és táncolják el a Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató résztvevői a tájegységnek megfelelő népviseletben, majd a művek komolyzenei feldolgozását a Nemzeti Filharmonikusok zenekara adja elő Kocsis Zoltán vezényletével. A magyarázó szövegeket a népzene és klasszikus zene világában egyaránt jártas Sebő Ferenc mondja el.
„Az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan száz éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassuk be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején, a gyűjtőútjaikon. Legdrágább kincsünket, azt az esztétikumot közvetíthetjük a közönségnek, amelyre Bartók és Kodály a magyar és a kelet-európai népzenét emelték – fogalmazott Kocsis Zoltán a produkció kapcsán. – Nem lehet elégszer felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy amit Bartók- és Kodály-stílusnak tartunk, honnan jött. Mindkettőjüknél a teljes kelet-európai népdalkincs a legfontosabb forrás, bár míg Kodály elsősorban a magyar népdalkincsre koncentrált, addig Bartók többek között Bulgáriába, Törökországba és Algériába is elutazott a magyar népzene eredete után kutatva.”
Kocsis azt is felidézte, hogy Kodály és Bartók szerint a népdal városias öltözetben, a koncerttermi közegben félszeg és elfogódott. „Ahogyan Bartók és Kodály a népdalokat a közönségnek prezentálja, az olyan fantasztikus öltözet, amely nem hivalkodó. Ugyanakkor tökéletes pompájában kifejezi azt az átfogó és egyetemes értéket, amelyet ezek a dalok képviselnek. Mindegyik egy-egy élethelyzetet ábrázol és a lehető leglényegesebbet mondja el a főszereplő pillanatnyi lelkiállapotáról és arról az élethelyzetről, amely meghatározza az illető életének folyását” – tette hozzá.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!