Fotó: Debreczeni Botond
2009. február 17., 09:462009. február 17., 09:46
A mai fotográfusok ősei portrékat, csatajeleneteket, cégéreket rajzoltak, és a mesterség vezetéknév formájában élt tovább: Soós Attila fotóművésznek, az ERKE alapítójának és elnökének egyik őse is a Képíró nevet viselte. Az egyesület elnökének gyermekkora óta szenvedélye a fotózás, aki majdnem két évtizednyi magyarországi képzést és munkatapasztalatot követően hazatért szülővárosába, ahol elmondása szerint nem talált kiforrott fotóstársadalmat.
„Senkitől nem sajnáltam a tudásomat, mindenkinek segítettem, aki felkeresett, de egy idő után terhessé vált, hogy mindenkivel külön kellett foglalkoznom. Együtt több mindent tudunk elérni” – mondta Soós Attila, aki először két hónappal ezelőtt hívott össze Kolozsváron fotóstalálkozót. Korábban már Budapesten is alapított szakmabeliekből álló baráti kört, és tapasztalatai szerint hasonló szakmai fórum létrehozására Kolozsváron is igénye van a fényképészeknek. A harmincas taglétszám az első találkozó óta megkétszereződött, és múlt héten hivatalosan, egyesületi formában is bejegyzésre került a fotóklub, amelynek alapító tagjai között képzett fotósok, grafikusok, de amatőrök is vannak, akiknek a szakmai fejlődéshez szeretne segítséget nyújtani a klubvezető.
„Hetente tartunk fotósműhelyt, és nagy a lelkesedés. Meglepően hamar összekovácsolódott egy kezdetben idegenekből álló társaság” – ismertette az elnök, akinek távolabbi tervei közt a havi rendszerességgel megrendezett kiállítások és különböző, például tárgy- vagy divatfotózással, de akár a szakmai tevékenység jogi vonzataival kapcsolatos tematikus képzések is szerepelnek. A művész neves előadók meghívásával, és nyári fotóstáborral szeretné megteremteni az európai szintű erdélyi fotózás kereteit.
Az egyesületi forma lehetővé teszi a pályázatokon való részvételt és különböző állami, illetve önkormányzati támogatások elnyerését, amelyek segítségével létrehozatnának egy, az egyesülettel párhuzamosan működő, színvonalas fotóstúdiót. Soós Attila reméli, hogy az egyesületnek román tagjai is lesznek – elmondása szerint akár egyetlen személy kedvéért is vállalná, hogy megoldja a fordítást. Mint mondta, ahol a fotográfia a közös pont, ott minden más elhanyagolható. Az ERKE-ről és tevékenységéről bővebben az egyesület hamarosan induló honlapján (www.erke.ro) olvashatnak.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.