2009. május 27., 10:312009. május 27., 10:31
A sztori életrajzi adatokon alapszik, persze kissé módosítva azokat: a hatvanas évek elején az 1956-ban Amerikába disszidált Fenyő család az akkor még csak tizenéves Mikivel együtt hazatér Magyarországra. A fiú már kinézetével is kirí környezetéből, hiszen a korabeli amerikai ízlés szerint öltözködik, és kívülről fújja a rock and roll sztárok, Jerry Lee Lewis és Buddy Holly számait.
Ez a hatvanas évek Magyarországán nem a legszerencsésebb párosítás: régi cimborái is idegenkednek tőle, Bigali elvtárs, a buzgómócsing párttitkár pedig karhatalommal vet véget első színpadi fellépésének. A zenés-táncos történet során aztán az ellendrukkerek aknamunkája ellenére a szerelem is rátalál, és persze a Ki mit tud?-győzelem jelentette hepiend sem marad el.
Bár a sztori fakocka bonyolultságú, és igazi hollywoodi fordulatokkal operál, a Made in Hungaria mégis élvezetes film. Nem hiányzik belőle ugyanis a humor: Bigali elvtárs képében kitűnően karikírozza a kor egyik meghatározó figuráját, a félművelt, de mégis teljhatalmú pártkádert.
Emellett jól sikerült képi és verbális gegek is viszonylag sűrűn előfordulnak, amelyek a puhuló diktatúra abszurdságára világítanak rá. A lényeget azonban természetesen a zenés-táncos betétek jelentik.
Magyar zenés film, 100 perc, 2009. Rendezte: Fonyó Gergely. Szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Fenyő Iván, Valentin Titánia, Hegedűs D. Géza, Dunai Tamás, Scherer Péter. Írta: Köbli Norbert, Tasnádi István, Kép: Csukás Sándor. Zene: Fenyő Miklós. Értékelés az 1–5-ös skálán: 4 |
Amelyek meglepően jól sikerültek, a Hungária-slágereket sikerült szervesen beépíteni a történetbe, és a táncjelenetek is kellőképpen visszafogottak és jól koreografáltak ahhoz, hogy ne a gagyibb, hanem a nívósabb hollywoodi musicaleket idézzék fel a nézőben, már csak azért is, mert a színészekről az is kiderül, hogy kitűnően énekelnek.
Ahhoz, hogy a Made in Hungaria kellemes csalódást okozzon a nézőnek, nagy mértékben hozzájárul a színészi gárda alakítása is. A fiatal színészek közül a Mikit játszó Szabó Kimmel Tamás emelkedik ki, aki csöppet sem tűnik rutintalanabbnak, mint a filmbéli ellenlábasát, Rönét, a Csókkirályt játszó Fenyő Iván.
A „régi gárda” tagjai közül Hegedűs D. Géza és Dunai Tamás rutinosan hozzák a rájuk bízott figurát, Scherer Péter viszont Bigali elvtárs szerepében egyszerűen frenetikus. A barna műszálas ingben, szinte hónaljig felhúzott nadrágban megjelenő mitugrász apparatcsik már megjelenésében is nevetséges, de Scherer olyannyira képes életet lehelni a figurába, hogy minden gesztusa, minden megszólalása nyomán biztosított a nevetőgörcs.
A karakter egy-két kiszólása pedig idővel vélhetően szállóigévé válik. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy a Made in Hungaria nem csak a flitteres zakóban, elvisesre belőtt séróval közlekedő Fenyő Miki-rajongó jampiknak jön majd be, de azok is élvezni fogják, akik nem feltétlenül Buddy Holly vagy Hungária-lemezekkel a párnájuk alatt alszanak el esténként.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.