2009. március 31., 10:022009. március 31., 10:02
És természetesen elengedhetetlen a jó alapanyag, márpedig a DC Comics által 1985–86-ban kiadott, tizenkét részes Watchmen című képregénysorozat határozottan olyan alapanyag, amihez érdemes hozzányúlni, mind az alaphelyzet, mind a történetvezetés szempontjából.
A történet 1985-ben játszódik, ám egy alternatív Amerikában: az álarcos igazságosztók – szuperhősöknek nem nevezhetjük őket, hisz egy kivétellel Batmanhez hasonlóan nem rendelkeznek emberfeletti képességekkel – hosszú ideig segítették a bűnüldöző szervek munkáját, illetve a kormányt, így többek között nekik köszönhetően sikerült megnyerni a vietnami háborút is.
Ennek nyomán Richard Nixon népszerűsége olyannyira megugrott, hogy még 1985-ben is ő az elnök, mellette pedig ott tevékenykedik elmaradhatatlan tanácsadója, Henry Kissinger is. Az Őrzők népszerűsége viszont lehanyatlott, így a 70-es évek végén a kormány beszüntette tevékenységüket, ezért szögre kellett akasztaniuk a latexruhát. Amit azonban most ismét elő kell venniük a naftalinból, mivel egyiküket, az amúgy brutális és ellenszenves Komédiást meggyilkolják, és úgy tűnik, valakik összeesküvést szőnek annak érdekében, hogy a csoport tagjait likvidálják.
Az őrzők (Watchmen. Angol–amerikai–kanadai akciófilm, 163 perc, 2009). Rendezte: Zack Snyder. Szereplők: Jackie Earle Haley, Carla Gugino, Blly Crudup, Jeffrey Dean Morgan, Malin Akerman. Írta: David Hayter, Alex Tse. Kép: Larry Fong. Zene: Tayler Bates. Értékelés az 1–5-ös skálán: 4. |
Közben az egész Föld egyre nagyobb veszélybe kerül, hiszen egyre feszültebb a viszony Amerika és a Szovjetunió között, és bármelyik pillanatban kitörhet az atomháború. Mint kiderül, a gyilkosság és a háború veszélye között közvetlen összefüggés van, a főszereplőknek pedig a fordulatos történet során át kell értékelniük a bűn és a bűnös fogalmáról alkotott nézeteiket. Az Őrzők egyik legerősebb pontja a karakterekben keresendő: jól eltalált, emberi szereplők, akik a legkevésbé sem szuperhőshöz méltó életet élnek.
A sztori folyamatosan a klasszikus amerikai szuperhősmítosz dekonstrukciójáról szól, a főhősök ugyanolyan esendők, mint bárki más, ugyanolyan magánéleti problémáik vannak, és ugyanúgy vannak közöttük ellentmondásos figurák, mint a már említett Komédiás, vagy a világ legokosabb emberének kikiáltott Ozimandias, akik céljuk elérése érdekében teljesen mellékesnek tekintik a járulékos áldozatokat.
Az egyik legjobb karakter Rorschach, aki szintén nem válogat a módszerekben, amikor a bűnözőkkel kell elbánni, de az egyetlen, egy korábbi nukleáris baleset nyomán szuperképességekkel rendelkező szereplő, dr. Manhattan is jól eltalált: ő az, aki, annak ellenére, hogy gyakorlatilag mindenható, nem akarja megakadályozni a harmadik világháború kitörését, mivel magánéleti csalódásai miatt nem tartja fontosnak az emberiség megmentését.
A film képi világa idézi a képregény vizuális elemeit, a sötét tónusok és az állandóan zuhogó eső nyomasztó, depressziós hangulatot kölcsönöz az alkotásnak. Zack Snyder a 300-ból már ismert technikát alkalmazza, hogy a mozgóképben megidézze a képregények világát: a szereplők mozgását néha lelassítja, vagy ki is merevíti, hogy visszaadja a rajzolt képkockák statikus jellegét.
Az eredeti, nemcsak felszínes műkonfliktusokat feldolgozó, de mélyebb, elgondolkodtatóbb erkölcsi vonzatokat is tárgyaló történetnek és a képi megjelenítésnek köszönhetően a Watchmen ki is nő az egyszerű képregény-adaptációk sorából: élvezetes és elgondolkodtató sci-fi, amelynek sztorija és problémafelvetései a klaszszikus tudományos-fantasztikus művek világával is rokonságot mutatnak.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.