Fotó: Biró István
2011. március 14., 08:532011. március 14., 08:53
A csehovi világot nevével kétszeresen is megidéző, „álmodott” orosz költő tizennégy verssel kelt életre még a kilencvenes évek közepén – a ciklus egyik darabját KAF Vaszilij Bogdanovnak, Bogdán László alteregójának ajánlotta.
A magyar költők teremtette orosz költők közül még Baka István Pehotnijának és Király László Nyezvanovjának neve merült fel, mottókkal, ajánlásokkal az ő alakjukat is megidézi Kovács András Ferenc az új kötetben.
Az Asztrov-kötet létrejöttéről, kiadásáról a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatójával, Hajdú Áronnal egyeztetett Kovács András Ferenc, így született meg a tavaly még két versciklus, amelyet az első ciklussal együtt adtak közre ezúttal. A verseket az orosz irodalom, életérzés, művészet ihlette, és annak ellenére, hogy alteregó nevében íródtak, rendkívül személyesek – a kötet egészét apjának, Kovács Ferencnek ajánlotta a szerző. Személyes-játékos a Szülői ház a Kazanszkaján alcímű vers is a szatmári Kazinczy utcai házról, az első strófában találjuk azt a rímet, amely valószínű, minden magyar ajkú emberben felötlik, ha az orosz zeneszerző nevét hallja: „Játszott mamácska zongoráján / Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov! / Nem szól ma zárt szalon homályán. / Asztalfiókban korszakok.”
A versek számos képe a huszadik századi orosz történelmet vonultatja fel, hiszen az orvos-költő Asztrov – akinek részletes, prózában megírt életrajzát a kötet végén közli a szerző – az első világháború alatt frontkórházakban dolgozik, később a moszkvai művészvilágba lesz bejáratos, aztán jön a kényszermunka, kitelepítés, a leningrádi blokád, a szovjet hatalom kiteljesedése, majd ismét kitelepítés... Az életrajz egyfajta orosz sorsszinopszis, mint ahogyan a versek is azok: annak a művészetnek a lenyomatai, amelyről ma már talán kevesebbet tud a magyar olvasó, mint például a nyolcvanas években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
Látogatottsági adatok