Még mindig kényes téma a zsidók legyilkolása – Kovács Szabolcs történész az 1944-es nagysármási mészárlást feldolgozó kötetéről

Még mindig kényes téma a zsidók legyilkolása – Kovács Szabolcs történész az 1944-es nagysármási mészárlást feldolgozó kötetéről

Fotó: Facebook/Clioinstitute

A nagysármási zsidók 1944. szeptember 16–17-én történt meggyilkolásáról írt a nagyközönség számára is érthető kötetet Kovács Szabolcs történész. A szerző lapunknak elmondta, az erdélyi lakosság ellen 1940-ben és 1944-ben elkövetett atrocitások még mindig kényes témának számítanak, a kötet a Maros megyében történt események krónikája.

Tóth Gödri Iringó

2021. június 27., 09:472021. június 27., 09:47

2021. június 27., 11:052021. június 27., 11:05

A történelem kényes témáival sokszor nem szívesen foglalkoznak a szakemberek, hiszen bizonyos események érzékenyen érinthetnek sokakat. Ebbe a kategóriába tartoznak az erdélyi lakosság ellen 1940-ben és 1944-ben elkövetett atrocitások is. Kovács Szabolcs csíkszeredai történész ennek ellenére nyúlt bátran és határozottan a Maros megyei Nagysármáson élt zsidók kivégzésének történetéhez, kötetet írt az események részleteiről, hátteréről.

Szárazajta, Magyarremete, Gyanta, Ipp, Szilágynagyfalu, Köröstarján, Nagysármás – csak néhány falu abból a tizenhétből, amelyekben atrocitásokat követtek el 1940-ben a román, majd 1944-ben a magyar és a zsidó lakosság ellen.

A kivégzések, gyilkosságok nem csak a még élő szemtanúk emlékezetében élnek, hanem szinte a kollektív tudattalan részeivé váltak, sok település lakói érzik úgy, hogy az események nyomát szinte bélyegként viselik magukon.

Az atrocitások rengetek részlete máig ismeretlen, levéltárak homályába vész.

Hatalmas mennyiségű iratanyag

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett történész ezt a hiányosságot pótolta részben, amikor megírta a nagysármási események „krónikáját”. A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17.) – Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában című könyv kizárólag online, ingyenesen letölthető e-könyv formában jelent meg a Clio Kötetek 4. kiadványaként.

1944. szeptember 16-án és 17-án Pusztakamaráson végezték ki, lőtték agyon az előzetesen összegyűjtött 126 nagysármási zsidót, akik közül a legfiatalabb egy éves csecsemő volt, a legidősebb pedig 83 éves.

A szerző kifejtette, tulajdonképpen a téma találta meg őt, nem ő a témát: a kutatás kezdetét hatalmas iratanyag jelentette, melyet a kilencvenes években a Bukarestben található CNSAS (Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács) levéltárában digitalizált, illetve fényképezett be az amerikai United States Holocaust Memorial Museum két munkatársa. Ezt az anyagot juttatta el Kovács Szabolcshoz egy barátja, felajánlva, hogy dolgozza fel.

A nagy mennyiségű, rendezetlen, „ömlesztett” iratanyag a nagysármási tömeggyilkosság ügyében zajlott perekhez kapcsolódott. Bár a feladat nem tűnt egyszerűnek, Kovács Szabolcs izgalmas kihívásként tekintett rá.

A történész elmondta, ezek az atrocitások, események alig vannak feldolgozva a szakirodalomban, ha esetleg írtak róluk, akkor többnyire politikai felhanggal írtak.

Mint kifejtette, a feldolgozatlanságnak több oka is van, egyrészt nehéz ezeket a mészárlásokat teljesen objektíven, minden forrást összegyűjtve bemutatni, a téma kényes volta is gátoló tényező lehet, másrészt az érdeklődés hiánya is fontos szempont.

Megjegyezte, bár a szakma nem érdeklődik a téma iránt, a nagyközönség soraiban igenis élénk kíváncsiság és érdeklődés tapasztalható. „Természetesen nagyon kényes a téma. Nagyon nehéz úgy megfogni a dolgokat, hogy az emberek lelkébe, érzékenységébe ne tapossunk bele” – vélekedik a szerző. Kovács Szabolcs könyve a nagysármási mészárlást az elkövetők szemszögéből, nézőpontjából igyekszik megragadni, ennek oka elsősorban a rendelkezésre álló források jellege.

„Volt olyan hozzászólás is, hogy a fejemet le kéne vágni”

„Lényegében némileg be volt határolva, mivel a feldolgozott források a gyilkosok szemszögéből mutatták be az eseményeket, hiszen az áldozatok nem tudtak részt venni a bírósági tárgyalásokon – ugyanis halottak voltak. Másrészt

Idézet
érdekelt az is, hogy egy alapvetően normális emberből egy adott helyzetben bizonyos körülmények között hogyan válik gyilkológép”

– mutatott rá a történész.

Galéria

Fotó: Haáz Vince

Arról is beszélt, a témának gazdag szakirodalma van nemzetközi szinten, sok kutató foglalkozott a mészárlások, kivégzések végrehajtóinak motivációjával, a lelki mozgatórugókkal. Ugyanitt érdemes kiemelni a kérdés egy érdekes vonatkozását – melyet Ablonczy Balázs magyarországi történész is megemlített Kovács Szabolcs könyvének méltatásakor: azt, az alkoholmámor mekkora szerepet játszott a tettek elkövetésekor.

„Igen, a részegség gyakran előfordult, nem csak a kivégzők körében, hanem például az exhumálást végző orvos esetében is” – mutatott rá a szerző. A torokszorító téma érzelmi hatásai kapcsán a szerző kissé viccesen megjegyezte, hogy szerencsére nem tudott hozzá teljesen közömbösen viszonyulni, ami azért jó, mert ha teljesen hidegen hagyták volna a bemutatott, leírt események, akkor most azon aggódna, hogy egy pszichopata lappang benne. Arra is kitért, hogy időnként megerőltető volt foglalkozni az anyaggal, főleg a gyilkosok vallomásait volt nehéz olvasni, feldolgozni, olykor félbehagyta a munkát, szünetet kellett tartania.

Idézet
„Megdöbbentett az a cinizmus, amivel az emberek legyilkolásához viszonyultak”

– tette hozzá a történész. Mint fogalmazott, bár időnként megdöbbentették az olvasottak, hatást gyakoroltak rá, munkája során ragaszkodott a történészi objektivitáshoz, igyekezett távolságtartó lenni, szubjektív gondolatokat nem írni a kötetbe.

Kovács Szabolcs azt is elmondta, bár a könyv megjelenése után nem volt lehetősége a nagysármásiakkal találkozni, az internetnek hála sok visszajelzést kapott, amelyek nem csak pozitívak voltak. Elmondta, hogy például egy olyan Facebook-csoportban is megosztotta valaki a könyvet, amelyben Nagysármásról elszármazott, jórészt külföldön élő magyarok vannak, és a reakciók igencsak negatívak voltak, a legtöbben azt kérdezték, hogy minek kell az ügyet újra és újra felhánytorgatni.

„Egyesek úgy vélik, hogy ez lényegében boszorkányüldözés a helyi magyarság ellen. Én a magam részéről nem gondolom, nem érzem úgy, hogy a könyvnek lenne, lett volna ilyen felhangja” – mutatott rá a történész, aki szerint ambivalens volt a hozzáállás a témához.

Idézet
Volt olyan hozzászólás is, hogy a fejemet le kellene vágni és focizni vele.”

És persze voltak olyanok is, akik alig vagy egyáltalán nem ismerték az eseményeket, akik számára megdöbbentő volt a könyv, és azt mondták, hogy erről tudni kell, voltak akik úgy osztották meg a könyvet, hogy kell, fontos emlékezni” – mondta a szerző.

Galéria

Kovács Szabolcs történész, a kötet szerzője

Fotó: Facebook/szabolcs.kovacs.1848

Kovács Szabolcs nagyon örül annak, hogy a könyve online formában jelent meg, szerinte így több emberhez eljut, olyanok is elolvashatják, akik nem vennék le egy könyvesbolt polcáról, vagy nem adnának ki érte pár tíz lejt.

Azt is megjegyezte, eredetileg sem „csak” a szakmának írta a könyvet, hanem a nagyközönségnek, az elsődleges cél a történetmesélés volt, az, hogy a laikus olvasható számára is érhető, érdekes, élvezhető olvasmány legyen. A szerző úgy fogalmazott, a munka során az jelentette a legnagyobb nehézséget, hogy a már említett iratanyagon, tehát a tárgyalások anyagán kívül szinte semmilyen forrásanyag nem maradt fent, így nehéz volt teljes volt, hiteles képet kialakítani, óvatosan kellett a leírtakat kezelni.

Hozzájárulás az elkövető- és erőszakkutatás magyar szakirodalmához

Magyar katonai és csendőralakulatok 1944. szeptember 16–17-én összegyűjtötték a Maros megyei Nagysármás község 126 zsidó lakosát – 52 nőt, 43 tizenöt évesnél fiatalabb gyereket, 31 férfit –, majd az éjszaka leple alatt tömegsírba lőtték őket. Kovács Szabolcs kötetében bemutatja a mészárláshoz vezető utat, az elkövetők előéletét és – több ezer oldalnyi román és magyar bírósági anyag felhasználásával – aprólékosan rekonstruálja a tömeggyilkosság részleteit. Dél-Erdély magyar katonai megszállása keretében ábrázolja, hogy mi történt Nagysármáson a megszállás öt hete alatt, valamint kitér a románokkal szembeni magyar és a megszállást követően a magyarokkal szemben elkövetett román atrocitásokra is. A kismonográfia hozzájárulás az elkövető- és erőszakkutatás magyar szakirodalmához és esettanulmány a multietnikus térség második világháborús konfliktusainak megértéséhez – olvasható A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17.) – Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában című kötet ismertetőjében. Ablonczy Balázs magyarországi történész a kötetről ezt írta: „ez a csak interneten, most megjelent kötet rettenetesen fontos dolgokat mond el etnikai kontaktzónákról, népirtásról, háborúról, magyar–román viszonyról. Háromszáztizenkét oldal filológiai aprómunka, két ország bírósági eljárásai, hazugságok, félelmek és diktatúrák: akikkel szemben a másik oldalon 126 áldozat áll, köztük az egyéves Emster Ráhel és a nyolcvankét éves Rosenfeld Dávid; nem mintha egy negyven- vagy hatvanéves ember megölése bocsánatosabb bűn lenne. (...) A szerző a település és a régió hihetetlenül bonyolult viszonyait is bemutatja: az ukrajnai frontról átirányított katonák brutalizációját, a nagysármási helyi elitek kooperációját az aktuális hatalommal és túlélési stratégiáikat, a település hirtelen határmentiségét, a törékeny etnikai egyensúlyhelyzetet és az erre adott válaszokat.” A kötet elolvasható és letölthető itt: https://www.clioinstitute.hu/cliokotetek

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

Tíz alkotást vetítenek a TIFF magyar filmnek szentelt napján Kolozsváron, számos alkotó is jelen lesz

Tíz alkotást láthat a közönség idén a 23. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) magyar filmnek szentelt napján, június 19-én. A kolozsvári vetítéseken számos alkotó is jelen lesz – közölték szerdán a szervezők.

Tíz alkotást vetítenek a TIFF magyar filmnek szentelt napján Kolozsváron, számos alkotó is jelen lesz
2024. június 12., szerda

„Mi vagyunk a természet”: népszerűnek bizonyul Románia egyetlen, a természetnek szentelt szemléje, a brassói LYNX

Több mint 2000 érdeklődő vett részt a kizárólag a természetnek szentelt ingyenes fotó- és dokumentumfilm-szemlén, a brassói LYNX fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.

„Mi vagyunk a természet”: népszerűnek bizonyul Románia egyetlen, a természetnek szentelt szemléje, a brassói LYNX
2024. június 11., kedd

Július 10-én tartják az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett, Janovics című előadás előbemutatóját Kolozsváron

Elkezdődtek a Vecsei H. Miklós által jegyzett, Janovics című darab próbái ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban – közölte a társulat.

Július 10-én tartják az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett, Janovics című előadás előbemutatóját Kolozsváron
2024. június 11., kedd

A nagy érdeklődés miatt már lehet jegyeket vásárolni a szeptemberi kolozsvári Jézus Krisztus Szupersztárra

A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel szeptemberben is műsorra tűzte a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperát a Kolozsvári Magyar Opera társulata.

A nagy érdeklődés miatt már lehet jegyeket vásárolni a szeptemberi kolozsvári Jézus Krisztus Szupersztárra
2024. június 10., hétfő

Folyt. köv.: többek közt Ceașescuról szóló minisorozatot is kínál a 23. TIFF

Teljes sorozatokat, vagy sorozatok egyes részeit is felvonultat romániai premierként a június 14. és 24. közt tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).

Folyt. köv.: többek közt Ceașescuról szóló minisorozatot is kínál a 23. TIFF
2024. június 06., csütörtök

Székelyföldi produkció nyitja a pénteken rajtoló nagybányai színházi fesztivált

Székelyföldi produkcióval, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Ecce homo című, Munkácsy Mihály festményeit feldolgozó előadásával indul pénteken a 30. nagybányai Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál.

Székelyföldi produkció nyitja a pénteken rajtoló nagybányai színházi fesztivált
2024. június 05., szerda

Ókori történet mai kontextusban: évadának utolsó bemutatójára készül a temesvári színház

Élethez és halálhoz való viszonyról, túlélésért való küzdelemről, igazságkeresésről szól a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkciója.

Ókori történet mai kontextusban: évadának utolsó bemutatójára készül a temesvári színház
2024. június 04., kedd

Emlékkiállítás nyílik a kincses városban Makkai János bányamérnök-képzőművész alkotásaiból

Makkai János születésének 80. évfordulóján Születésnapomra címmel átfogó gyűjteményes emlékkiállítást rendeznek június 12-én Kolozsváron a néhai bányamérnök-képzőművész gyermekei.

Emlékkiállítás nyílik a kincses városban Makkai János bányamérnök-képzőművész alkotásaiból
2024. június 04., kedd

Rejtett kincsek, meghitt tájak: új videósorozat indul Erdély értékeiről, az első rész a csíksomlyói búcsúról szól

Felfedezésre váró rejtett kincsek, titokzatos zegzugok, meghitt tájak – ezek jellemzik Erdély csodálatos világát.

Rejtett kincsek, meghitt tájak: új videósorozat indul Erdély értékeiről, az első rész a csíksomlyói búcsúról szól
2024. június 04., kedd

„Apró mozaikokból mindenkiben összeáll kicsit a Kárpát-medence”. Erősödik a fiatal magyar kutatók kapcsolati hálója

Hogy mi köti össze, hozza közös nevezőre az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar fiatal kutatókat, arra a Collegium Talentum (CT) program ad választ.

„Apró mozaikokból mindenkiben összeáll kicsit a Kárpát-medence”. Erősödik a fiatal magyar kutatók kapcsolati hálója