Fotó: Korunk
A Korunk folyóirat elismerését Markó Béla költő-politikusnak adták át Kolozsváron. A díjazott politikai témájú előadást tartott a rendezvényen.
2017. február 28., 18:562017. február 28., 18:56
Idén Markó Béla kapta a Korunk Kulcsa díjat, a Korunk folyóirat elismerését Kovács Kiss Gyöngy, a lap főszerkesztője adta át a költő-politikusnak. A kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében immár 14 alkalommal megtartott, hétfői díjátadón Kántor Lajos irodalomtörténész méltatta laudációjában a költőt.
Mint fogalmazott, bár Markó Béla sorban a 15., akinek odaítélik az elismerést (korábban egy alkalommal két jeles közéleti személyiséget is díjaztak), ő az első ízig-vérig költő. Kiemelte, bár Markó Béla múltjához hozzátartozik, hogy két kormány idején is Románia miniszterelnök-helyettese volt, a díjat nem ezért kapja. Kitért arra is, hogy Markó Bélának legelőször 1973-ban jelent meg egy verse a Korunk folyóiratban.
Az ünnepélyes díjátadást követően Markó Béla Rajtunk-e a világ szeme? címmel tartott előadást, amelyben kifejtette, bár az elmúlt évtizedek kulturális mintáiról és a politikai modellek fenntarthatóságáról kíván értekezni, elemzése mégis inkább politikai, mint kulturális jellegű. Az apropót egyébként az szolgáltatta, hogy a Korunk következő lapszáma a világhírről szól – árulta el a frissen kitüntetett költő. Markó Béla előadásában a jelenlegi kormányellenes tüntetéssorozatból indult ki, mint mondta, azok megrendítették a frissen kinevezett kormányt, és megkérdőjelezték a választások eredményét. Kifejtette, nem hajlandó ideológiai konfrontációnak értelmezni a történteket, ahogy azt szerinte sokan próbálták, hiszen nemcsak arról van szó, hogy kizárólag korrupcióellenesek lettek volna ezek a megmozdulások. Mindez beilleszkedik az Európa egészében tapasztalható politikai folyamatokba, de nem lehet annyival elintézni, hogy a szinte minden korábbi mértéket meghaladó tiltakozáshullám illeszkedik a globális trendekhez.
Miért kérdőjelezik meg olyan sokan a képviseleti demokráciát? – fogalmazta meg előadása központi kérdését Markó. Mint mondta, ennek komoly és valós okai vannak, hiszen valóban korrumpálódott a rendszer. A kortárs „Facebook-nyilvánosság” megváltoztatta magát a nyilvánosság jellegét, korábban nem fordulhatott volna elő, hogy egy éjjel meghozott kormánydöntést úgy értelmezzenek, hogy azt titokban akarták elfogadni. Hozzáfűzte, ő maga is részt vett annak idején olyan kormányüléséken, amelyek egészen az éjjeli órákig húzódtak. Ugyanakkor Markó szerint azért is recseg-ropog a rendszer, mert 1989 óta három különböző politikai modell ütközött egymással és nem állt össze egységes egésszé. Markó ugyanakkor úgy látja, az új, interaktív nyilvánosság a jövőben a folyóiratok szerkezetét is megváltoztatja. „Előfordulhat, hogy dilettánsok belefestenek majd Picassóba” – mutatott rá az ebben rejlő veszélyekre a költő-politikus.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
szóljon hozzá!