Fotó: Barabás Zsolt
2009. március 05., 09:572009. március 05., 09:57
A „Köpönyegem pedig az én irgalmasságom…” Köpönyeges Mária-ábrázolások a középkori Magyarországon című kiállításon Gombosi Beatrix azonos című könyvét is bemutatták. A szerző Magyarországon, Erdélyben, határon túli templomokban fotózta le a Köpönyeges Máriát ábrázoló falképeket. A Köpönyeges Mária összefoglaló ikonográfiai megnevezése azoknak az ábrázolásoknak, amelyeken a Szűz hosszú, bő palástját széttárva oltalma alá vonja a hozzá folyamodókat.
Gombosi Betarix szerint a kiállítás a védelmező, oltalmazó Szűzanya tiszteletére hívja fel a figyelmet. Emellett a szakemberek elmélyülhetnek az apró részletekben, összehasonlítva a korábbi és a legfrissebb falkép-feltárásokat. A könyv és a kiállítás a Köpönyeges Mária ábrázolások megjelenésétől, az 1300-as évektől az 1500-as évekig terjedő időszakot mutatja be.
Jánó Mihály művészettörténész a Gyárfás Jenő Képtár igazgatója úgy értékelte, a könyv a művészettörténeti kutatás egyik alapkönyve lesz, olyan ritka mű, amelyben a mély érzelem az alapos tudományos módszerességgel párosul. Szőcsné Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi múzeum néprajz részlegének vezetője elmondta, hogy a művészettörténész és néprajzos Gombosi Beatrix a háromszéki intézmény viszszatérő vendége, hiszen a jelenleg szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa egyetemistaként Sepsiszentgyörgyön végezte múzeumi gyakorlatát.
A bemutatón Várallyay Réka művészettörténész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa, valamint Bartis Erzsébet gyergyószentmiklósi hagyományőrző gyimesi csángó Mária-énekeket és középkori himnuszokat énekeltek. A múzeum munkatársai palástfű teával vendégelték meg a látogatókat. A kiállítás március 29-éig tekinthető meg a Székely Nemzeti Múzeum Lovagtermében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok