Fotó: Europrint Könyvkiadó
Hiánypótló és hagyományőrző szándékkal jelentette meg nemrég Kalotaszeg szíve: Körösfő című könyvét Péntek Tímea. A körösfői születésű orvos a kötet szerkezetéről, az alkotás közben felfedezett érdekességekről beszélt a Krónikának.
2019. január 09., 18:032019. január 09., 18:03
2019. január 10., 08:412019. január 10., 08:41
A Kolozs megyei hagyományőrző falu történetét és képes albumát mutatja be Péntek Tímea Kalotaszeg szíve: Körösfő című kötetében, amely nemrég látott napvilágot az Europrint Kiadó gondozásában.
– mondta el a Krónika megkeresésére Péntek Tímea Kolozsváron dolgozó nefrológus.
A fiatal orvosnő hozzátette, a 160 oldalas kötet megalkotásával körülbelül öt éve kezdett el intenzívebben foglalkozni, a témát több szemszögből próbálta megközelíteni. Péntek János nyelvészprofesszor ajánlását követően a szerző mutatkozik be a Pártás lány fehér köpenyben című előszóban, amely a szerző kalotaszegi származására és hivatására tesz utalást.
A szerző rámutat, a legrégebbi körösfői ház építési dátuma ismeretlen, az első írásos említés 1848-ból származik, az épületet 1906-ban kibővítették. A ma már szinte romokban álló ház az egyik utolsó bizonyítéka volt az úgynevezett boronafás (szálfákból, gerendákból épített fal) építkezésnek.
Péntek Tímea arról is beszélt, a körösfőiek régen sószállítással, bivalykereskedelemmel foglalkoztak, napjainkban a legtöbben fafaragással, varrással. Érdekességként kiemelte, hogy Párizsban kalotaszegi magyar varrottasokat árusító üzlet nyílt, valamint Sissi királynő gödöllői kastélyának egyik szobáját is ilyen népművészeti alkotásokkal díszítették.
Péntek Tímea orvosnő, a Körösfő múltját, jelenét bemutató kötet szerzője
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Péntek Tímea megemlíti azokat a neves embereket, akik Körösfőn jártak és tevékenykedtek. Többek között Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, akik népdalokat gyűjtöttek a faluban, Körösfői Kriesch Aladár festőművészt, Móricz Zsigmondot, Kós Károlyt. „Amikor itt jártak, leírták az élményeiket, és és gyakran levélben elküldték az otthoniaknak, ezekből én is idéztem részleteket. Egyébként az egész könyvet jellemzi, hogy sok az idézet benne” – fogalmazott a szerző, aki az utolsó fejezetben a falu jelenét és jövőképét tárja az olvasók elé. A szintén körösfői születésű Péntek János szavai is olvashatóak a könyvben:
Péntek Tímea kifejtette, a népviseletet, néptáncot, hagyományokat mindenképpen meg kell őrizni és továbbadni. „Ezeket nem szabad elfelejteni. Ez is az egyik célja a könyvnek, hogy a körösfői, kalotaszegi lakosok felelevenítsék a régi eseményeket, aki pedig nem ismeri ezt a környéket, kedvet kapjon ahhoz, hogy eljöjjön, és felfedezze ezt a vidéket” – hangsúlyozta a kötet szerzője.
Körösfő első írásos említése 1276-ból származik. A néphagyomány szerint az Ordományos nevű határrészben állt régen a falu, Ordomváros volt a neve, az első tatárjáráskor azonban teljesen elpusztult. Lakosai elmenekültek, ám visszatérve az eredeti helytől kicsit távolabb megalapították a mai Körösfőt. A hiedelem szerint Ordományosban van elrejtve a híres Ordomváros kincse és harangja is – olvasható a könyvben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!