Könyv született Kalotaszeg szívéről: hagyományőrző szándékkal írta meg Péntek Tímea szülőfalujáról, Körösfőről szóló kötetét

Könyv született Kalotaszeg szívéről: hagyományőrző szándékkal írta meg Péntek Tímea szülőfalujáról, Körösfőről szóló kötetét

Fotó: Europrint Könyvkiadó

Hiánypótló és hagyományőrző szándékkal jelentette meg nemrég Kalotaszeg szíve: Körösfő című könyvét Péntek Tímea. A körösfői születésű orvos a kötet szerkezetéről, az alkotás közben felfedezett érdekességekről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2019. január 09., 18:032019. január 09., 18:03

2019. január 10., 08:412019. január 10., 08:41

A Kolozs megyei hagyományőrző falu történetét és képes albumát mutatja be Péntek Tímea Kalotaszeg szíve: Körösfő című kötetében, amely nemrég látott napvilágot az Europrint Kiadó gondozásában.

Idézet
A könyv ötlete már gyermekkoromban megszületett, mivel Körösfőről nem létezett olyan írott forma, amely egyrészt olvasmányos, érdekes, képekkel teli, másrészt a tudományos, hiteles adatokat is tartalmazza. A kezdeményezés másik célja pedig, hogy ne felejtsük el a régi, nagyszüleink által elmesélt történeteket”

– mondta el a Krónika megkeresésére Péntek Tímea Kolozsváron dolgozó nefrológus.

A fiatal orvosnő hozzátette, a 160 oldalas kötet megalkotásával körülbelül öt éve kezdett el intenzívebben foglalkozni, a témát több szemszögből próbálta megközelíteni. Péntek János nyelvészprofesszor ajánlását követően a szerző mutatkozik be a Pártás lány fehér köpenyben című előszóban, amely a szerző kalotaszegi származására és hivatására tesz utalást.

A tizenhét fejezet részletesen ismerteti a tájegység és a Kolozs megyei falu történetét, építészeti stílusát, természeti jellegzetességit, néphagyományait, nyelvjárását.

A szerző rámutat, a legrégebbi körösfői ház építési dátuma ismeretlen, az első írásos említés 1848-ból származik, az épületet 1906-ban kibővítették. A ma már szinte romokban álló ház az egyik utolsó bizonyítéka volt az úgynevezett boronafás (szálfákból, gerendákból épített fal) építkezésnek.

Péntek Tímea arról is beszélt, a körösfőiek régen sószállítással, bivalykereskedelemmel foglalkoztak, napjainkban a legtöbben fafaragással, varrással. Érdekességként kiemelte, hogy Párizsban kalotaszegi magyar varrottasokat árusító üzlet nyílt, valamint Sissi királynő gödöllői kastélyának egyik szobáját is ilyen népművészeti alkotásokkal díszítették.

Galéria

Péntek Tímea orvosnő, a Körösfő múltját, jelenét bemutató kötet szerzője

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Péntek Tímea megemlíti azokat a neves embereket, akik Körösfőn jártak és tevékenykedtek. Többek között Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, akik népdalokat gyűjtöttek a faluban, Körösfői Kriesch Aladár festőművészt, Móricz Zsigmondot, Kós Károlyt. „Amikor itt jártak, leírták az élményeiket, és és gyakran levélben elküldték az otthoniaknak, ezekből én is idéztem részleteket. Egyébként az egész könyvet jellemzi, hogy sok az idézet benne” – fogalmazott a szerző, aki az utolsó fejezetben a falu jelenét és jövőképét tárja az olvasók elé. A szintén körösfői születésű Péntek János szavai is olvashatóak a könyvben:

Idézet
a meglévő értékek megőrzésével lehet csak megfelelni a modern világ kihívásainak”.

Péntek Tímea kifejtette, a népviseletet, néptáncot, hagyományokat mindenképpen meg kell őrizni és továbbadni. „Ezeket nem szabad elfelejteni. Ez is az egyik célja a könyvnek, hogy a körösfői, kalotaszegi lakosok felelevenítsék a régi eseményeket, aki pedig nem ismeri ezt a környéket, kedvet kapjon ahhoz, hogy eljöjjön, és felfedezze ezt a vidéket” – hangsúlyozta a kötet szerzője.

Körösfő első írásos említése 1276-ból származik. A néphagyomány szerint az Ordományos nevű határrészben állt régen a falu, Ordomváros volt a neve, az első tatárjáráskor azonban teljesen elpusztult. Lakosai elmenekültek, ám visszatérve az eredeti helytől kicsit távolabb megalapították a mai Körösfőt. A hiedelem szerint Ordományosban van elrejtve a híres Ordomváros kincse és harangja is – olvasható a könyvben.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum
2024. április 09., kedd

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön

Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön
2024. április 09., kedd

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján

Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján
2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok