Jégtörő írók címmel konferenciával emlékezett Tamási Áronra (1897–1966) és Sütő Andrásra (1927–2006) a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétvégén a Pesti Vigadóban, ahol Fekete György, a köztestület elnöke úgy fogalmazott: a két szerző a magyarság nagy titkainak teremtője és őrzője volt.
2016. október 02., 15:042016. október 02., 15:04
2016. október 02., 19:532016. október 02., 19:53
Tamási Áron és Sütő András a 20. századi magyar kultúra, irodalom és szellemtörténet két nagy géniusza volt, akik az erdélyi tájakról érkezve emelték magasabbra az \"egyetemes magyarság égboltozatát” – hangsúlyozta Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, aki kiemelte azt is: saját korukban mindkét szerzőt valódi írófejedelemként tartották számon – írta az MTI.
Falusi Márton költő, író előadásában kiemelte: Tamási Áron és Sütő András esszéisztikája folytatandó hagyomány, nyelvezetük megújuló erőforrás az utókor számára. Mint fogalmazott, a két szerző esszéiben egy nagy kérdést járt körül, azt, hogy mit jelent magyarnak lenni a Mezőségben és a Székelyföldön. Míg az esszéíró Tamási Áron mintha könnyedén berendezkedne a fiktív regénybeli szituációkba, Jégtörő Mátyás fantasztikus és Ábel realisztikus kalandjaiba, Sütő András esszéiben inkább a szociografikus dokumentarizmus eszközeihez nyúl – hangsúlyozta.
„Amit Sütő prózája a nyelv állandó analízisével old meg, Tamási a fantasztikus motívumok és események közbeiktatásával . Tamási szépirodalmi esszéi magától értetődően a beszédaktusokon kívüli helytállásra, közösségi cselekvésre hívhatnak” – mutatott rá Falusi Márton.
Jánosi Zoltán irodalomtörténész Tamási Áron és Federico García Lorca (1898-1936) életének és műveinek párhuzamairól, érintkezéseiről beszélt. Mint Andalúz tükör című előadásában fogalmazott, Tamási és Lorca életművét összeköti a perspektivikus, irodalmi válasz akarása a népsors kihívásaira, a helyi peremhelyzetben lévő – andalúz és székelyföldi – belső identitás kérdéseire.
Beszélt arról is: a Nyugattól való megkésettség hangsúlyozása a magyar irodalomtörténet oktatásában az általános iskolától az egyetemekig jelen van, annak ellenére, hogy ma már a „lokálisban megnyilatkozó emberi minőségre”, a helyi irodalmak és alkotók egyediségére jóval nagyobb hangsúlyt fektet a szakma.
A konferencia előadói között volt Medgyesy S. Norbert, aki Ördögök a Csíksomlyói passióban, továbbá Tamási és Sütő játékaiban címmel adott elő, és Cs. Nagy Ibolya is, aki Sütő András Álomkommandó című művének drámaértelmezésiről beszélt. Az ebédszünetben a résztvevők Bohák György 1989-es Gyökér és vadvirág című filmjét tekinthették meg. A Tamási Áron novellája nyomán készített filmadaptációról Kubik Anna, az alkotás egyik főszereplője tartott előadást.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!