Nem léteznek tabutémák, de egy alkotónak, egy véleményformálónak pontosan tudnia kell, mit és miért kritizál, ugyanakkor ismernie kell a véleménynyilvánítás határait is – nyilatkozta lapunknak Könczey Elemér grafikus a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás kapcsán.
2015. január 08., 20:042015. január 08., 20:04
2015. január 08., 20:292015. január 08., 20:29
A Krónika állandó karikaturistája a vérengzést kiváltó okokkal összefüggésben leszögezte: teljes mértékben elítéli, hogy az elkövetők részéről gyilkosság formájában öltött testet a francia újságírók nézeteivel szembeni ellenvélemény.
Leszögezte: semmiféle ellenreakció nem motiválhatja, hogy emberéletben kár essen. Meggyőződése ugyanakkor, hogy egy művésznek, egy véleményformálónak tudatában kell lennie, meddig terjed a jóérzés, a jóindulat, a jólinformáltság határa.
„Bár nem igazán ismerem a francia karikaturisták alkotásait, megkérdőjelezem, hogy ezek a túlzásba vitt gúnyt és botránykeresést alkalmazó alkotók pontosan ismerték, mi történik az általuk illusztrált világban. Márpedig érdemben akkor lehet kritizálni, ha pontosan ismered, amit pellengérre állítasz, ellenkező esetben a végletekig, a sértés, az ok nélküli gúny szintjére képes átbillenni a véleménynyilvánítás\" – magyarázta Könczey Elemér.
A kolozsvári grafikus úgy véli, a vallásellenességéről, meglehetősen tiszteletlen, senkit sem kímélő stílusáról, az iszlám radikalizmust vagy túlbuzgó híveit gúnyoló műveiről elhíresült francia lap az iszlamisták szemszögéből valószínűleg a végletekig elment a kritika terén. Szerinte mindez sajnálatos módon egy végletes reakciót váltott ki a másik oldalon, mivel óriási különbségek érhetők tetten a nyugati civilizáció és az iszlám által képviselt világfelfogás között.
„Párizsban mindig figyelmesnek kell lenni\"
Egy Párizsban élő erdélyi mérnök a Krónikának elmondta: a franciák körében általános megdöbbenést váltott ki a terrorcselekedet. Biró Levente beszámolója szerint a nyugat-európai országban az elmúlt években fokozódott a muszlim- és bevándorlóellenesség.
A karikaturista rámutatott, az alkotónak nagyon kell figyelnie, milyen kontextusban, milyen formában mutatja be a kritikáját, amely ráadásul attól a pillanattól fogva, hogy egy sajtóorgánumban – történetesen egy nyomtatott lapban – megjelenik, már nem csak a magánvéleményét tükrözi.
Hozzátette, mivel a kritika nem öncélú, a kritikát megfogalmazó alkotónak számítania kell az ellenreakcióra is. A grafikus szerint kérdéses, hogy a Charlie Hebdo munkatársai megrajzolják, közzéteszik számos alkotásukat, ha számolnak ezekkel a reakciókkal.
„Én abban hiszek, hogy burkoltan is lehet gyönyörűen véleményt nyilvánítani, kritizálni. Az alkotó által elindított gondolatmenetet aztán mindenki a saját intelligenciája, értékrendszere alapján fűzheti tovább\" – állapította meg Könczey.
Az alkotótól megtudtuk, őt is érték már bírálatok a Krónikában tizenöt éve napi rendszerességgel megjelenő karikatúrái miatt. Az egyik esetben éppen egy, némileg vallási tematikájú rajza keltett felháborodást.
„Magamba szálltam, és elfogadtam, hogy túllőttem a célon, egyedül azzal a támadó hangnemmel nem értettem egyet, amellyel a kifogásait megfogalmazó lelkész élt. De ez az eset is arra ösztönöz, hogy nagyon vigyázzak, mindig egyértelműen fogalmazzak a rajzaimmal, és legtöbbször megpróbálom előrevetíteni a lehetséges reakciókat\" – jelentette ki lapunknak Könczey Elemér.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!