Király Zoltán, Király László és Király Farkas
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
A verset olvasni kell, és nem papolni róla… Én szívem szerint kihagynám a megzenésített verseket (amelyik versnek nincs saját zenéje, belső ritmusa, az nem is vers, minek gitárral, dobbal nádi hegedűvel „ráerősíteni”), de kihagynám a versmaratont (12 órást, 24 órást a végkimerülésig… mennyi lehet a Guinness-rekord ebből a fajtából), meredek ívben elkerülöm a kapásból verselést (lásd: slam poetry), a verstáncolást, versrúdugrást, újabban verstávfutást s egyebeket… Továbbá lemondanék a sok hűhóról és hajhóról, egy napra szóló illusztris eseményről, rendezvényről és szervezvényről…
2019. április 12., 14:512019. április 12., 14:51
2019. április 12., 14:572019. április 12., 14:57
Mennyivel üdvösebb, ha az ember például a költészet napján (de akár naponta), a reggeli kávé mellé leemel a könyvespolcáról egy-egy verskötetet – jelen esetben a három Király(ok)ét: Király Lászlóét, Király Farkasét és Király Zoltánét.
Mindazonáltal egész napomat végigkísérte ez az emelkedett jóérzés, az esti találkozásig, amikor is a kolozsvári magyar színház stúdiótermének nézőteréről (a bágyadt halandó, lám, mégis eljár az ilyen rendezvényekre) szembesülhettem a három Királyokkal, továbbá vendéglátójukkal, Tompa Gábor színházigazgatóval és a verseket tolmácsoló három színésszel: Dimény Áronnal, Marosán Csabával és Laczkó Vass Róberttel.
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
A házigazda fejből idézett (vajha, hányan tudunk nem szakmabeliek, kortárs költőtől kívülről verset idézni?) Király László-verssel ütötte le az alaphangot: „Trelleborg felé fut / egy fél fekete eb.” (1980. november 26. – Lech Walesa, Gdansk, Szolidaritás – hangzottak a hívószavak.)
A két Kiskirály – már maguk is a férfikor delén – természetesen egy nemzedékkel idébbről veszik fel az emlékezés fonalát, s az egy tőről fakadást ugyan nem vetik el, de az apai nyomdokba-lépést már finoman megkerülik.
Zoltán például a Bréda Ferenc – Bretter György-vonalra esküszik, Farkas számára mintha a `89-es katonaélmények, s a 15 év előtti anyaországi áttelepedés jelentettek volna meghatározó élményt. Szavaikat, akárcsak verseiket – mintha önmagukat sem akarnák túl komolyan venni – többnyire az irónia-önirónia hatja át.
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/Biró István
s ezt most sem tehetem másként (évekig szándékomban volt interjút készíteni vele a családjáról, de aztán, hogy úgy mondjam kifutottunk az időből…). Nélküle (Katona Éva színésznő, feleség és édesanya), szelíd, szívós és következetes háttérmunkája nélkül, talán nem így alakult volna ez a költészetnapi díszmenetelés. S lehet, nem is szívesen vett volna részt benne (hiszen `90-es évekbeli fájdalmas mellőzése után, ha jól tudom, messzire elkerülte Thália kolozsvári berkeit), de abban bizonyos vagyok, hogy odafentről, a zsinórpadláson túlról őszinte elégtétellel szemlélte övéit.
Jakab Márta
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!