Fotó: KMN
A kétszáz éve született költőóriás munkásságát, életművét, kapcsolatait, az irodalomra tett máig tartó hatását idézi fel a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Arany200 elnevezésű mozgókiállítása, amely a kincses városben tekinthető meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2017. augusztus 15., 15:492017. augusztus 15., 15:49
2017. augusztus 15., 15:522017. augusztus 15., 15:52
A Kolozsvári Állami Magyar Színház előtti téren áll a kívülről a Toldi Miklós történetét illusztráló rajzokkal díszített autóbusz, amely egyedi látványvilágú kiállítást rejt. A busz belsejébe lépve érvényesítheti speciálisan az ingyenes kiállításra szóló jegyét a látogató, az érvényesítés egy pecsét, Arany János szignójával.
A manuális játékokat és a digitális eszközöket is felvonultató tárlaton visszaemlékezésekből, levelekből, versidézetekből bomlik ki a költő életútja, érintőképernyős információkon keresztül lehet megismerni utazásait, és pár jelentős balladája (Ágnes asszony, Tetemre hívás, Hídavatás, A walesi bárdok), valamint költeménye (például a Családi kör) teljes szövege is nagy méretben megtekinthető.
Fotó: KMN
Külön érdekesség, hogy a szalontai születésű költőóriás kalapjának, pipájának, sétabotjának másolata is a tárlat része, akárcsak az, hogy a 19–21. század írói, költői közül néhányan miként vélekedtek Arany jelentőségéről: mindezt többek közt Mikszáth, Ady, József Attila, Kosztolányi, Spiró György, Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc tollából származó idézetek szemléltetik.
ma már aligha ismert magyar szavakról kell teszt keretében megmondani, mit jelentettek: ilyen például a csobolyó, a kápa, a szelindek – a megfejtést pedig egy-egy Arany-idézetben „kapják kézhez”.
Fotó: KMN
Az Arany-busz, amelyet múzeumpedagógusok kísérnek, Magyarország számos településén megfordult már, kincses városbeli állomásán augusztus 17-éig vesztegel: a tárlat 10 és 20 óra között tekinthető meg.
Kövér László úgy fogalmazott: a múlt sokszor megtapasztalt egyik tanulsága, hogy „az idők igazi nyerteseinek soha nem azok bizonyulnak, akiknek erősebbek a fegyvereik vagy hangosabbak a hazugságaik, hanem azok, akiknek erősebb az identitása és a hite”.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
szóljon hozzá!