Kiss Manyi énektudása miatt is híres volt, az ő nevéhez fűződik a "jaj de jó a habos sütemény" című dal is
Fotó: papageno.hu
Kültéri kiállítást rendeznek a 110 éve született Kiss Manyi színésznő emlékére Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ szervezte tárlat az intézet háromszéki identitással bíró jelentős életpályákat bemutató sorozatába illeszkedik, Kiss Manyi gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte.
2021. március 11., 11:592021. március 11., 11:59
2021. március 12., 10:562021. március 12., 10:56
Kiss Manyi születésének 110. évfordulója alkalmából a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Vadon Egyesülettel közösen pénteken 16 órakor a város főterén megnyitja kültéri színháztörténeti kiállítását, felidézve a gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltő színésznő alakját és művészetét.
Háromszék, Zágon és családja mindennél fontosabbak voltak Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett – írják a beharangozóban az intézet munkatársai.
A szervező intézmények immár hosszú, többéves együttműködés során számos sikeres kiállítást hoztak létre a témában. Ez alkalommal számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoznak nyilvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, a két intézmény szakembereinek, valamint Kiss Manyi családjának jóvoltából került napvilágra. A tárlaton megtudjuk, hogy mi a Habos sütemény igazi története, hogy milyen nemzetiségű volt a színésznő bűvész férje, hogy miként festett Kiss Manyi székely ruhában, valamint hogy milyen páratlan drámai alakítása volt a Kurázsi mama. A kiállítást Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere nyitja meg, az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális intézet vezetője, a kiállítás kurátora.
Az „átváltozóművész”
Kiss Manyi, születési nevén Kiss Margit a Kolozs megyei Magyarlónán született 1911. március 12-én, Budapesten hunyt el 1971. március 29-én. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte. 1926-tól Kolozsváron, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg. Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének, és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!