Székely János
Fotó: facebook.com
„Minden írásából sugárzik az a rezignált bölcsesség, ami önmagunk tisztán látásához nélkülözhetetlen” – mondta el a Krónikának a 90 éve született Székely János költő, író, drámaíró életművének jelentőségéről Balázs Imre József irodalomtörténész. A 20. század második felének egyik legfontosabb alkotójára Budapesten emlékeznek szerdán és csütörtökön.
2018. október 17., 15:462018. október 17., 15:46
A kilencven éve született, 1992-ben elhunyt Székely János marosvásárhelyi költőre, íróra, drámaíróra, a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotójára emlékeznek szerdán és csütörtökön Budapesten.
A Székely János-i életműre nemrég Marosvásárhelyen is felhívták a figyelmet Az én és a világ című előadással, amely Budapesten lesz látható szerdán. Balázs Imre József irodalomtörténész a kilencven éve született író, költő, drámaíró jelentőségéről a Krónika megkeresésére kifejtette,
„Művelt, sokoldalú, önmagát konzervatívnak tekintő szerző volt – ez a viszonylagos konzervativizmus azonban nem jelentett mást, mint hogy számára a filozófiai-etikai kérdések minél pontosabb megragadása volt a fontos az irodalomban: arra figyelt, hogy mit próbál elmondani, nem arra, hogy miként. Ha olykor formailag kísérletezett, mint A másik torony című regényében vagy akár Mórok című drámájában, akkor is a minél mélyebbre hatoló elemzés érdekelte” – fogalmazott az irodalomtörténész.
Hozzátette, Székely Jánosnak azon művei váltak a legismertebbé, amelyek a hetvenes-nyolcvanas évek fokozatosan beszűkülő életlehetőségeit tudták a rá jellemzően filozofikus szinten láttatni és előrevetíteni:
„Költőként kezdte, drámaíróként érte el legnagyobb sikereit, de esszében és prózában is egyedülállóan különleges a kortársai közt. A nyugati hadtest című novellafüzérének új kiadását néhány éve Dragomán György ajánlotta a közönség figyelmébe, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztői is sokat tettek kollégájuk-elődjük emlékének élő jelenlétéért. Minden írásából sugárzik az a rezignált bölcsesség, ami önmagunk tisztán látásához nélkülözhetetlen” – összegzett Balázs Imre József.
A szerdai és csütörtöki budapesti Székely János Napok keretében az az életmű teljességére a Gyulai Várszínház kétnapos programsorozattal hívja fel a figyelmet a Pesti Vigadóban és a Nemzeti Színházban. A közönség Az én és a világ című előadást is láthatja: Henn János, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze a lírai életmű legkarakteresebb darabjaiból ad elő egy válogatást.
Székely Caligula helytartója című 1972-es drámájával (amelyet először éppen 40 éve mutattak be Gyulán Harag György rendezésében) világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális, erdélyi és aktuálpolitikai meghatározottságokon. A színdarab – Szász János rendezésében – a budapesti Nemzetinek a Gyulai Várszínházzal közös produkciója, amelynek előbemutatóját Gyulán tartották az idei nyári játékokon. A Várszínház akkor kétnapos programsorozatot szervezett, hogy felhívja a figyelmet a Székely János életműre, a két nap színházi élményei szerdán és csütörtökön a budapestiek számára is elérhetővé válnak, részben a Nemzeti Színházban.
– olvasható Henn János vallomása Székely János életművéről a Tompa Miklós társulat közleményében.
A Nemzeti Színházban szerdán a Dózsa című monodráma látható Bartus Gyula színművész megformálásában. Csütörtökön A nyugati hadtest című novelláskötetből készített hangfelvételt mutatják be a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. A Caligula helytartója című drámához pedig a kerekasztal-beszélgetés kapcsolódik majd.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!