Kifinomult ízlésűek kedvence, Székely János – „a 90 éve született költő, drámaíró minden művéből rezignált bölcsesség sugárzik”

Székely János •  Fotó: facebook.com

Székely János

Fotó: facebook.com

„Minden írásából sugárzik az a rezignált bölcsesség, ami önmagunk tisztán látásához nélkülözhetetlen” – mondta el a Krónikának a 90 éve született Székely János költő, író, drámaíró életművének jelentőségéről Balázs Imre József irodalomtörténész. A 20. század második felének egyik legfontosabb alkotójára Budapesten emlékeznek szerdán és csütörtökön.

Kiss Judit

2018. október 17., 15:462018. október 17., 15:46

A kilencven éve született, 1992-ben elhunyt Székely János marosvásárhelyi költőre, íróra, drámaíróra, a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotójára emlékeznek szerdán és csütörtökön Budapesten.

A Székely János-i életműre nemrég Marosvásárhelyen is felhívták a figyelmet Az én és a világ című előadással, amely Budapesten lesz látható szerdán. Balázs Imre József irodalomtörténész a kilencven éve született író, költő, drámaíró jelentőségéről a Krónika megkeresésére kifejtette,

Székely Jánosnak saját életében az a szerep jutott, hogy inkább a kevesek, kifinomult ízlésűek kedvenc írója legyen.

„Művelt, sokoldalú, önmagát konzervatívnak tekintő szerző volt – ez a viszonylagos konzervativizmus azonban nem jelentett mást, mint hogy számára a filozófiai-etikai kérdések minél pontosabb megragadása volt a fontos az irodalomban: arra figyelt, hogy mit próbál elmondani, nem arra, hogy miként. Ha olykor formailag kísérletezett, mint A másik torony című regényében vagy akár Mórok című drámájában, akkor is a minél mélyebbre hatoló elemzés érdekelte” – fogalmazott az irodalomtörténész.

Hozzátette, Székely Jánosnak azon művei váltak a legismertebbé, amelyek a hetvenes-nyolcvanas évek fokozatosan beszűkülő életlehetőségeit tudták a rá jellemzően filozofikus szinten láttatni és előrevetíteni:

a Caligula helytartója vagy A vesztesek című vers a mindenkori hatalmaknak való ellenállásról szól.

„Költőként kezdte, drámaíróként érte el legnagyobb sikereit, de esszében és prózában is egyedülállóan különleges a kortársai közt. A nyugati hadtest című novellafüzérének új kiadását néhány éve Dragomán György ajánlotta a közönség figyelmébe, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztői is sokat tettek kollégájuk-elődjük emlékének élő jelenlétéért. Minden írásából sugárzik az a rezignált bölcsesség, ami önmagunk tisztán látásához nélkülözhetetlen” – összegzett Balázs Imre József.

A szerdai és csütörtöki budapesti Székely János Napok keretében az az életmű teljességére a Gyulai Várszínház kétnapos programsorozattal hívja fel a figyelmet a Pesti Vigadóban és a Nemzeti Színházban. A közönség Az én és a világ című előadást is láthatja: Henn János, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze a lírai életmű legkarakteresebb darabjaiból ad elő egy válogatást.

Székely Caligula helytartója című 1972-es drámájával (amelyet először éppen 40 éve mutattak be Gyulán Harag György rendezésében) világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális, erdélyi és aktuálpolitikai meghatározottságokon. A színdarab – Szász János rendezésében – a budapesti Nemzetinek a Gyulai Várszínházzal közös produkciója, amelynek előbemutatóját Gyulán tartották az idei nyári játékokon. A Várszínház akkor kétnapos programsorozatot szervezett, hogy felhívja a figyelmet a Székely János életműre, a két nap színházi élményei szerdán és csütörtökön a budapestiek számára is elérhetővé válnak, részben a Nemzeti Színházban.

Idézet
Még diákkoromban találkoztam Székely János költészetével, és lenyűgözött a költő szenvedélyes igazságkeresése, vérfagyasztó pragmatizmusa, kíméletlen vallomása önmagáról és a világról”

– olvasható Henn János vallomása Székely János életművéről a Tompa Miklós társulat közleményében.

A Nemzeti Színházban szerdán a Dózsa című monodráma látható Bartus Gyula színművész megformálásában.  Csütörtökön A nyugati hadtest című novelláskötetből készített hangfelvételt mutatják be a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. A Caligula helytartója című drámához pedig a kerekasztal-beszélgetés kapcsolódik majd.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról