Székely János
Fotó: facebook.com
„Minden írásából sugárzik az a rezignált bölcsesség, ami önmagunk tisztán látásához nélkülözhetetlen” – mondta el a Krónikának a 90 éve született Székely János költő, író, drámaíró életművének jelentőségéről Balázs Imre József irodalomtörténész. A 20. század második felének egyik legfontosabb alkotójára Budapesten emlékeznek szerdán és csütörtökön.
2018. október 17., 15:462018. október 17., 15:46
A kilencven éve született, 1992-ben elhunyt Székely János marosvásárhelyi költőre, íróra, drámaíróra, a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotójára emlékeznek szerdán és csütörtökön Budapesten.
A Székely János-i életműre nemrég Marosvásárhelyen is felhívták a figyelmet Az én és a világ című előadással, amely Budapesten lesz látható szerdán. Balázs Imre József irodalomtörténész a kilencven éve született író, költő, drámaíró jelentőségéről a Krónika megkeresésére kifejtette,
„Művelt, sokoldalú, önmagát konzervatívnak tekintő szerző volt – ez a viszonylagos konzervativizmus azonban nem jelentett mást, mint hogy számára a filozófiai-etikai kérdések minél pontosabb megragadása volt a fontos az irodalomban: arra figyelt, hogy mit próbál elmondani, nem arra, hogy miként. Ha olykor formailag kísérletezett, mint A másik torony című regényében vagy akár Mórok című drámájában, akkor is a minél mélyebbre hatoló elemzés érdekelte” – fogalmazott az irodalomtörténész.
Hozzátette, Székely Jánosnak azon művei váltak a legismertebbé, amelyek a hetvenes-nyolcvanas évek fokozatosan beszűkülő életlehetőségeit tudták a rá jellemzően filozofikus szinten láttatni és előrevetíteni:
„Költőként kezdte, drámaíróként érte el legnagyobb sikereit, de esszében és prózában is egyedülállóan különleges a kortársai közt. A nyugati hadtest című novellafüzérének új kiadását néhány éve Dragomán György ajánlotta a közönség figyelmébe, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztői is sokat tettek kollégájuk-elődjük emlékének élő jelenlétéért. Minden írásából sugárzik az a rezignált bölcsesség, ami önmagunk tisztán látásához nélkülözhetetlen” – összegzett Balázs Imre József.
A szerdai és csütörtöki budapesti Székely János Napok keretében az az életmű teljességére a Gyulai Várszínház kétnapos programsorozattal hívja fel a figyelmet a Pesti Vigadóban és a Nemzeti Színházban. A közönség Az én és a világ című előadást is láthatja: Henn János, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze a lírai életmű legkarakteresebb darabjaiból ad elő egy válogatást.
Székely Caligula helytartója című 1972-es drámájával (amelyet először éppen 40 éve mutattak be Gyulán Harag György rendezésében) világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális, erdélyi és aktuálpolitikai meghatározottságokon. A színdarab – Szász János rendezésében – a budapesti Nemzetinek a Gyulai Várszínházzal közös produkciója, amelynek előbemutatóját Gyulán tartották az idei nyári játékokon. A Várszínház akkor kétnapos programsorozatot szervezett, hogy felhívja a figyelmet a Székely János életműre, a két nap színházi élményei szerdán és csütörtökön a budapestiek számára is elérhetővé válnak, részben a Nemzeti Színházban.
– olvasható Henn János vallomása Székely János életművéről a Tompa Miklós társulat közleményében.
A Nemzeti Színházban szerdán a Dózsa című monodráma látható Bartus Gyula színművész megformálásában. Csütörtökön A nyugati hadtest című novelláskötetből készített hangfelvételt mutatják be a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. A Caligula helytartója című drámához pedig a kerekasztal-beszélgetés kapcsolódik majd.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!