2007. november 02., 00:002007. november 02., 00:00
Hogyan határozza meg magát a KO.KE.M?
A KO.KE.M – Kortárs Képzõmûvészeti Múzeumot és Galériát a Nyitott Mûhely Egyesület hozta létre 2005-ben. Az intézmény egyrészt gyûjti, dokumentálja és hozzáférhetõvé teszi mindazt, ami a kortárs képzõmûvészetben történik, másrészt galériaként mûködik, ahol idõszakos kiállításokat rendezünk. Egyesületként mûködünk, amely jogi keretet biztosít a múzeum menedzseléséhez. 1999 óta folyamatosan dolgozunk, a munkánk során több koncepció is megfogalmazódott, illetve valósult meg.
A tér, amelyben mûködnek, elengedhetetlen feltétele a munkájuknak?
Ami a Kossuth utcai helyiségekre vonatkozó bérleti szerzõdés meghosszabbítását illeti: megértem a helyi tanács nézõpontját is, a gazdasági szempontokat. Ha másik termet ajánlanak fel, amely megfelel múzeum és galéria mûködtetésére, elfogadjuk. Reméljük, hogy konszenzus születik a kérdésben.
Egy Csíkszeredában botrányosnak számító kiállításukat is felemlegették a tanácsülésen.
A KO.KE.M kapcsán többször emlegetett botrányos kiállítás 2002-ben volt, mikor a KO.KE.M még nem is létezett, így fölösleges erre hivatkozni. A mûvészetet amúgy sem lehet keretek közé szorítani. A Nyitott Mûhely támogatott több mûvészt azzal, hogy kiállította munkáikat, de a felelõsség a mûvészé, aki vállalja, hogy munkája tetszik, illetve nem tetszik a közönségnek. A kiállított munkák értékérõl alkotott személyes vélemények nem tekinthetõk szakszerû értékítéletnek. A helyzet értékeléséhez szakembereket is be kell vonni. Úgy érzem, a gyakorlati kérdések érzelmi síkra terelõdtek. Fölösleges személyeskedésnek tartom, ami nem a lényeget érinti, hiszen itt két intézmény közötti jogi természetû kapcsolatról van szó. Korrektnek kell lenni, a többi személyes ügy.
Ráduly Róbert polgármester javasolta a tanácsülésen, hogy figyelembe kell venni: Csíkszereda katolikus város, éppen ezért konzervatívabb is. Mennyire ért egyet ezzel a véleménynyel? Hogyan látja a KO.KE.M helyét a város szellemi életében?
Nem hiszem, hogy beszélhetünk egységes városszellemiségrõl, sztereotípiának érzem ezt a kijelentést. Nem tartom konzervatív városnak Csíkszeredát. A KO.KE.M egy ajtó, ami kifelé és befelé is nyílik. A múzeum és galéria a kortárs képzõmûvészetet szolgálja, és ehhez biztonságra van szüksége. A KO.KE.M idõvel közönséget vonz, kapcsolatokat alakít ki múzeumokkal, egyetemekkel, mûvészekkel, események lebonyolítását teszi lehetõvé. Mindez nemcsak az intézménynek jó, a város hírnevét is öregbíti.
Felvetõdött az is, hogy méltányos-e a többi helyi mûvésszel szemben, ha olyan mûvészeti egyesületet támogat a tanács, amelynek két tagja van. Jogos-e a felvetés, biztosít-e bemutatkozási lehetõséget a múzeum a helyi képzõmûvészeknek?
A KO.KE.M-nek nem két tagja van, hanem két vezetõje, Jánosi Antal és én. A támogatás tekintetében pedig nem a tagok száma számít: a város nem egyes személyeket finanszíroz, hanem egy egyesület mûködését, magát a kultúrát, a mûvészetet támogatja. A KO.KE.M szerepét egyébként sokan rosszul értelmezik: a csíkszeredai képzõmûvészek nem hihetik azt, hogy ha létrejött egy képzõmûvészeti múzeum, akkor az automatikusan bemutatkozási lehetõséget is jelent számukra. A mûvész dolga kapcsolatot keresni a múzeummal, pályáznia kell, hogy kiállíthassa mûveit. Ez mindenütt így mûködik. Nem arról van szó, hogy nem támogatjuk a helyi képzõmûvészeket, sõt több javaslatunk volt eddig – például évente ösztöndíjjal támogatni egy-egy helyi képzõmûvészt, vagy mûterem-támogatást biztosítani. Még nagyon az elején vagyunk, elõször ki kell építeni a kapcsolatrendszert, infrastruktúrát, csak akkor beszélhetünk arról, mit jelent a csíki mûvésznek a KO.KE.M. Hogy segíthet például eljuttatni a munkáit az ország más képzõmûvészeti múzeumaiba.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.