Az inkvizíció motívumai, Mohács bukása, a háború visszatérő szelleme is megjelenik Árkossy alkotásain
Fotó: kolozsvári Művészeti Múzeum
A világtörténelem képnyelven előadható eseménysorai láthatóak Árkossy István képzőművész alkotásain, amelyekből szerdán nyílik kiállítás a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Az ebben a hónapban látogatható tárlat anyagának tematikája az egyiptomi óriásdinasztiák kihalásának példájától kezdve egészen felpörgött korunk versenyszelleméig sok mindent átfog.
2021. február 03., 15:482021. február 03., 15:48
2021. február 03., 16:022021. február 03., 16:02
Árkossy István képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás szerdán a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Az intézmény közlése szerint a február 28-ig látogatható, Időutazás című tárlat megnyitóját a járványügyi intézkedéseknek megfelelően tartják a múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában.
Árkossy István Kolozsváron született 1943-ban. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola képgrafika szakán diplomázott 1966-ban Feszt László tanítványaként. Már egyetemi évei alatt szoros kapcsolatba került erdélyi szerkesztőségekkel és könyvkiadókkal, ahol rendszeresen jelentek meg rajzai, illusztrációi. Államvizsga után a jeles kolozsvári irodalmi-művészeti és kritikai hetilap, az Utunk szerkesztőségének munkatársa lett, itt két évtizeden át hétről hétre Erdély művészeti és szellemi eseményeinek lapgrafikai megjelenítése volt a feladata. Mindemellett több sajtótermék grafikai arculatát is kialakította az esztendők során.
Miután 1971-ben zsögödi Nagy Imre festőművész rézkarcprése hozzá került,
A szerkesztőségi munka jellege és elsősorban a Kriterion Könyvkiadóhoz fűződő szoros kapcsolata eredményezte, hogy mintegy háromszáz megtervezett kötet került ki már akkoriban kezei alól.
Festészeti anyaggal az 1982-es kolozsvári kiállításán jelentkezett először. Mintegy félszáz egyéni kiállítást rendezett az évek során, és számos csoportos tárlaton, valamint nemzetközi művészeti seregszemlén kerültek bemutatásra művei.
Elismerései között említjük a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szolnay Sándor-díját (2018).
„Amikor felötlött bennem annak gondolata, hogy a reneszánsz nagymesterek arcképcsarnokának megfestése után és a múlt számomra mindenkor vonzó világában megtett szellemi kalandozások során szerzett némi tapasztalatokkal felruházva ismét egy olyan területre merészkedjek, ami hasonlóképpen „időillatú”, újból kitárult előttem az Időkapu, én pedig örömmel beléptem rajta.
– idézi a múzeum közleménye idézi a képzőművészt. Mint Árkossy írja, innen kiindulva érezte az esélyt, hogy az egykori tartalmak a szimbólumok prizmáján kivetítve némileg akár új értelmezést is nyerhetnek. Csak fel kellett gondolatban lapozni az események időrendi példatárát, ami gazdagságát tekintve kétségtelenül kimeríthetetlen.
A művész úgy fogalmaz, az utóbbi évben elkészült és 2020 tavaszán a Kolozsvári Művészeti Múzeum Bánffy-palotai termeiben első alkalommal nyilvánosság elé kerülő húsz darab százszor száz centiméteres vászon arra hivatott, hogy osztozzon az egykori történések képnyelven előadható eseménysorán az egyiptomi óriásdinasztiák kihalásának példájától kezdve, egészen a felpörgött korunk Start címmel jelzett, mindennapjainkat átszövő versenyszelleméig. „S idővel, ahogy egyre terült a festék, formát öltöttek a különféle idézetek: az inkvizíció motívumai vörös-zöld komplementer színeivel, „Néró, az őrült”, ahogy felgyújtja Rómát, Mátyás után Mohács a bukás erjedő folyamatának érzetével, Savonarola szellemi és testi lángolása, Jeanne d’Arc nemzeti hősként üdvözült fehér példája, a gépek vörösbe ágyazott forradalma, vagy a mindent feketébe öltöztető háború krónikusan visszatérő szelleme mellett Szent István színtiszta alakja” – részletezte az alkotó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!