A KorKép képzőművészeti táborban egy ősi koreai hangszert készített, hogy ezáltal kapcsolatot létesítsen a távol-keleti ország lakói és az itteniek között.
A műveit bemutató album a természet szeretetéről árulkodik. Mi a magyarázata a műveiből sugárzó természetrajongásnak?
n Falusi környezetből származom, és ez kétségkívül rányomta bélyegét az egész életemre. Gyerekkoromban szerettem megfigyelni a patak csobogását, a tücsköket, a folyó hangját. Kagylókat és magvakat gyűjtöttem, és ezeket hazavittem a szüleimnek. Közel éltem a természethez, és ez óriási szabadságot adott nekem. Aztán jött a középiskola, az egyetem, a napi 12 óra tanulás, a műszaki ismeretek elsajátítása… Majd a hadseregben a kötelező katonai szolgálat, a háború, és mindez eltávolított a természettől, elvette tőlem mindazt, ami gyermekkoromban annyira elérhető és közeli volt. Elveszítettem azt a szabadságot, amit csak a természet közelsége nyújthat az embernek. Csak úgy tudtam később újra megtapasztalni a természet adta szabadság ízét, hogy néhány hasonló gondolkodású ismerősömmel kivonultunk egy szigetre.
Ez a tapasztalat késztette arra, hogy létrehozza a Yatoo Egyesületet, ami a természet és művészet
viszonyát kutató művészek tömörülése?
Lényegében ez az élmény katalizálta az egész Yatoo-programot. Nem nevezném művészetnek azt, amit a természetben csinálunk, sokkal inkább megfigyelésnek, amiket a magunk eszközeivel dokumentálunk. Tisztelem a természetet, ami önmagától való, egységes egész, és jól működik. Igyekszem nem beleavatkozni a természetben zajló folyamatokba, inkább önmagam próbálom elhelyezni benne úgy, hogy ne sértsem a harmóniát.
Az egyik műve egy tengerparton fekvő, kövekkel halformában körülbástyázott embert ábrázol. Mire kívánta felhívni a figyelmet a „szárazon vergődő hal” szimbólumával?
n Amikor elkezdtem dolgozni a természetközelséget szemléltető munkáimon, még nem beszéltünk környezetszennyezésről: ez a probléma csak tíz év múltán jelentkezett. Akkoriban a nyári hőmérséklet még nálunk sem ment 32 Celsius-fok fölé, és teljesen normális időjárás volt nálunk is. Ezt a művet egy szigeten alkottam, amit tiszta vizű tenger vett körül. Próbáltam elképzelni, illetve magam halként ábrázolva szemléltetni, milyen csodálatos érzés lehet a tenger mélyén szabadon úszkálni, szemlélődni.
Tartalmaz-e a Yatoo környezetvédelmi programokat?
n A probléma engem is foglalkoztat, ám nem föltétlenül a műveimen keresztül kívánom tolmácsolni az embereknek. Ennél fontosabbnak tartom az elsősorban gyermekeknek szervezett, környezetvédelemről szóló programokat. Tíz évvel ezelőtt Koreában a gyermekek még az utcán játszottak, hangoskodtak, néha még verekedtek is, ezzel szemben most bent ülnek a házban a számítógép előtt. Nagy veszélynek érzem, mert éppen azokról a természetben végbemenő nagy változásokról nem vesznek tudomást, amelyek katasztrófához vezethetnek.
A zenélő szobor, ami a gyergyószárhegyi KorKép táborban készül, tulajdonképpen egy ősi koreai hangszer. Miért éppen ezt készítette itt?
n Kapcsolatot kívánok létesíteni az itteni emberekkel, ezt pedig a hangszer által képzelem el. A kayagun egy ősi, 1600 éves hangszer, ami túlélte a történelmet és az összes rendszerváltást. 2002 óta bármerre utazom a világban, készítek egy kayagunt a vidékre jellemző fából. A célom az, hogy a hangszert az itteni emberek megszólaltassák, használják, mert így kapcsolatot teremtenek a népemmel.
Milyennek találja ezt a vidéket hazájához viszonyítva?
n Nagyon hasonlónak. Ahol élek, az is hegyes vidék, itt azonban nagyobb léptékűek a sík területek. Teljesen más viszont az ég: nálunk sokkal közelebb vannak a felhők, közelebb van az égbolt. Ami még furcsa, az itteni ízek. Néha nehezemre esik megenni az itteni ételeket, de mindent elfogyasztok, mert gyűjtöm az élményeket, amelyeket majd hazaviszek. Egy adott környezettel kapcsolatban különben soha nincsenek elvárásaim. Soha nem tudom, hogy azon a vidéken, ahová éppen megyek, milyen erdők vannak, milyen fából dolgozhatok. Egyszerűen lelki békével, minden újdonságra nyitottan indulok útnak.
Milyen üzenetet visz haza a KorKép táborból otthoni ismerőseinek?
n A múlt tiszteletét. Számomra jelzésértékű, hogy ahol éppen alkotunk, az egy régi, romos épület, mégis jönnek a turisták, nézegetik, fényképezik. Fontos számukra a múlt. Sajnos, ez nálunk, a Koreai Köztársaságban nem jellemző, ami régi, lerombolják, és újat építenek helyette. Ez pedig nagyon rossz dolog, mert megszakad a kapcsolat a múlttal, és az emberek gyökértelenné válnak. Márpedig egyfajta magabiztosság, folytonosság csak úgy képzelhető el, ha tiszteljük a múltat, a történelmet.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.