Írók, feleségek

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Beszélgetés Adamovits Sándorral, a Kemény János Alapítvány elnökével. Adamovits Sándor marosvásárhelyi újságíró a múlt évben újabb kötettel lepte meg olvasóit. A vécsi vár vendégei című, a Helikon íróközösségét bemutató könyve után A Helikoni nagyasszonyok című művében az írófeleségeknek állít emléket. – Hogyan született a könyv ötlete?

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2007. január 04., 00:002007. január 04., 00:00

– Miközben A vécsi vár vendégei című könyvemhez gyűjtöttem adatokat, rádöbbentem, sok szó esik a feleségekről is. Akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy ezeket a történeteket nem szabad veszni hagynom. Például Szántó György felesége, Brandeis Adél elválaszthatatlan volt világtalan férjétől, és egy időben annyit olvasott fel neki, hogy hangszálgyulladást kapott. Döbbenetesek Gulácsi Irénnek a Benedek Elekhez írott levelei, amelyekben nehéz sorsáról panaszkodott. Ebből a levelezésből derült ki, hogy Gulácsi reggelente miután minden munkát elvégzett magatehetetlen férje körül, kicipelte őt a nappaliba, fotelbe ültette, majd bement a szerkesztőségbe, mert valamiből meg is kellett élniük. Nappalra ápolónőt fogadott a lebénult férje mellé, de az éjszakai felvigyázást maga látta el. Marosi Zsófia, Molter Károly felesége férje hatalmas irodalmi levelezését gyűjtötte össze. Molternek ugyanis az volt a szokása, hogy leveleit előbb piszkozatban írta meg, s miután elkészült a levél letisztázott változata, ezeket szemétkosárba dobta. A piszkozatokat – közel ötezer levelet – névsor szerint rendszerezte, és barna papírtasakokba gyűjtötte. Ezekről a történetekről akkor úgy gondoltam, hogy nem lehet belesűríteni az írókról szóló könyvembe.
– A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon első kötetének előkészítésében is részt vett, a „gyűjtögetést” azóta is rendszeresen végzi. Mire számíthatnak a továbbiakban az olvasók?
- Ezután is a Helikonnal kívánok foglalkozni, már készítettem egy összefoglalót az íróközösségről. Ugyanis tudni kell, hogy a társaság tevékenysége nem merült ki az évente megrendezett találkozókban, amikor a marosvécsi várban ettek-ittak, és irodalomról beszélgettek. A megjelenés előtt álló könyv címe A négybástyás irodalmi székesegyház, az elnevezés Kuncz Aladártól ered. A kötetből egyebek mellett az is kiderül, hogy miért nem lett Benedek Elek a Helikon elnöke.
– Nemcsak íróként, de művelődésszervezőként, a Kemény János Alapítvány elnökeként is ápolja a helikonisták emlékét. Milyen rendezvényeket tervez az új évben?
– A kiadványaink és az évfordulós emlékünnepségek mellett negyedévenként Marosvásárhelyen irodalmi esteket szervezünk. Volt már Berde Mária-, Makkai Sándor- és Tompa László-estünk. Sajnos a lehetőségeket nagyon megnyirbálták, és kevés pénzből gazdálkodhatunk. A helikoni leszármazottak negyedik találkozóját isteni szerencsével tudtuk megszervezni. Magyarországról érdeklődött valaki a találkozó felől, akiről utóbb kiderült, hogy a nagyapja tiszteletbeli Helikon-tag volt, vagyis megvásárolta a Szépmíves Céh kiadványait, és pártolója volt a helikoni tevékenységeknek. Sándor Gábor mindezt olyan hivatalos okmánnyal igazolta, amelyet Kós Károly, Kemény János és Bánffy Miklós írt alá. A telefonbeszélgetés alkalmával elpanaszoltam neki, hogy százezer forintnyi összeg hiányzik a találkozó megszervezéséhez, mire ő két nap alatt előteremtette az összeget. Reméljük, idén szintén számíthatunk jóakaratú mecénások támogatására.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést