Fotó: Agerpres
2008. szeptember 22., 00:002008. szeptember 22., 00:00
Romániából Orbán János Dénes és Mircea Dinescu vett részt a tanácskozáson, rajtuk kívül szlovéniai magyar és szlovén alkotók, egy-egy szlovák és cseh, valamint két lengyel író, és a vendéglátók öt képviselője mondta el véleményét a változásokról az írószövetség Bajza utcai székházában tartott rendezvényen.
Veszélyben a nagy nyelvek is
„Többpártrendszerben sem tekinthet el teljesen az irodalom a létező hivatalos vagy félhivatalos irodalompolitikáktól – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke. – Főleg akkor nem, ha ezek ürügyén hol a nemzeti hagyományokat, sajátosságokat gúnyolják, hol a piac mindenhatóságára hivatkoznak művészeti kérdésekben.” Szerinte normális személyiségek nem létezhetnek különböző közösségeik és azok történelme, kulturális hagyományaik nélkül. Vasy úgy fogalmazott: az irodalom a közösség emlékezete, mindennapi élete, lelkiismerete, az igazság keresője.
A rendszerváltás előtti időszakról szólva az írószövetség elnöke hangsúlyozta: célszerű belátni, hogy a diktatúrákban a hatalommal szemben mindig létezett az igazi irodalom ellenállása, önvédő irodalompolitikája: az írók műveikben és az irodalmi életben rendre a diktatúra határait feszegették, réseket ütöttek a bástyákon, áthatoltak a vasfüggönyön. Kitért arra is, hogy korunkban különböző okok miatt sorvad az anyanyelvi kultúra: „Nem csak kis nyelvek, hanem több millió lélek által használt nyelvek is veszélyben vannak. Mi lassíthatja, mi állíthatja, sőt fordíthatja meg ezt a folyamatot? Következetes és céltudatos oktatás- és kulturális politikára van ehhez szükség. S ezen belül arra, hogy az irodalom, beleértve a klasszikusokat és a kortársakat is, rangjának és nélkülözhetetlenségének megfelelő szerepet kapjon újra.”
„A mi kis irodalmunk utat tört magának”
Ezek után élénk érdeklődés kísérte a Kolozsvárott élő Orbán János Dénes költő és író előadásának azt a részét, amikor az 50 főnyi nemzetközi hallgatóságot a Román Írószövetség működéséről tájékoztatta. A szövetség tagjai alkotómunkájukhoz különböző formákban kapnak szociális, anyagi támogatást. Ugyanakkor műveiket a román olvasók sokféle rendezvényen ismerhetik meg, ahol hatékonyan népszerűsítik az irodalmat.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) elnökeként Orbán kiemelte: a széthúzó csoportosulások, esetenként szembenálló vélemények ellenére nem alakult ellenszervezet. Így az EMIL egységesen reprezentálja a jelentős hagyományokkal rendelkező, kortárs alkotók értékes műveivel fémjelzett erdélyi magyar irodalmat.
Az erdélyinél sokkal kisebb, mintegy 15 ezres szlovéniai magyar közösség irodalmi életéről hozott hírt a Lendváról érkezett Bence Lajos költő. Elmondta, hogy szlovéniai magyar irodalomról az 1970-es évek óta beszélhetünk. A nyelvművelés igénye vezérelte az első alkotókat. Nem akarták, hogy beteljesedjen az előrejelzés, amely szerint úgy 1990-re kipusztul a magyar nyelv Szlovéniában. „Csak romlik nálunk a magyar nyelv, de fennmaradt. Ez részben az irodalomnak is köszönhető. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy Szlovéniában az elmúlt három évtizedben megjelent 100 magyar nyelvű kötet közösséget is teremtett. A mi kis irodalmunk utat tört magának” – mondta Bence.
Alkotás, pénz és karrier
Mircea Dinescu bukaresti költő és szerkesztő kézzel írt szövegébe az utolsó pillanatig is beszúrt gondolatokat az előadói asztalnál. A rendszerváltás előtti romániai írószövetségi életről olvasta fel anekdotáit. Túlélési technikáról, csordában élésről, kórusban énekelt szövegekről beszélt olyan időszakban, amikor a politika allergiás volt a szólistákra, és mindenre, ami egyéni. Az értékek változását így illusztrálta: „Egy költő az 1950-es években megjelent versének honoráriumából még vehetett egy télikabátot. Az 1970-es években azonban egy versért már csak annyit fizettek, amiből egy adag sült húsra, és mellé egy pohár borra futotta. „A történeti hűség kedvéért” fontosnak tartotta megemlíteni: a diktatúra évei alatt is születtek remekművek Romániában. „Sőt, időnként boldognak is éreztük magunkat”, tette hozzá.
Az 1989 után létrejött művészeti szövetségekről nem kívánt beszélni. Mindössze annyit jegyzett meg, csípős öniróniával: „Egy 1990-ben létrejött irodalmi szövetség első elnöke, mondhatjuk úgyis, páciense voltam. Két év után aztán meggyógyultam, és lemondtam. Hasonló tisztséget majd csak a másvilágon vállalok”.
Lengyelországból Bohdan Zadura, napjaink ottani költészetének kiemelkedő alakja, a tekintélyes Twórczosc című varsói irodalmi folyóirat főszerkesztője szintén a múltat ecsetelte részletesen. Megjegyezte azonban, hogy a Lengyel Írószövetség bizonyos szempontokból a szabadság oázisának is bizonyult. Tapasztalatait így összegezte: „A létező szocializmus idején úgy gondoltam, azért olyan sok az író és a költő, mert a sport mellett csak az irodalom, illetve a művészet révén válhatott valaki anyagilag gyorsan függetlenné. Most azonban, amikor a szabadság a fiataloknak sok karrierlehetőséget kínál az üzleti életben vagy a politikában, mégsem csökkent az érdeklődés az irodalom művelése iránt. Hozzátette, hogy az új társadalmi körülmények között az irodalmi alkotás új formái jelennek meg: a kreatív írásművészet iskolái, kiadók által szervezett írói, költői műhelyek, sőt lelkes szerzők számára kultúrházakban rendeznek versenyeket.
Bajai Ernő
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.