Fotó: Horváth László
Csigadomb címmel a sztánai alkotótábor erdélyi és magyarországi résztvevőinek munkáiból nyílt képzőművészeti kiállítás hétfő este a kolozsvári Minerva-házban.
2017. szeptember 05., 15:552017. szeptember 05., 15:55
2017. szeptember 05., 16:062017. szeptember 05., 16:06
A Kolozs megyei Sztána tájának „szellemét” örökítették meg azok a képzőművészek, akiknek munkáiból kiállítás nyílt hétfő délután a kincses városban. Szabó Attila muzeológus, a tábor ötletgazdája a megnyitón úgy fogalmazott: a legnagyobb áldás volt, hogy együtt dolgozhattak képzőművészek az alkotótáborban.
Név szerint felsorolta valamennyiüket: András Tünde, Benk András, Dabóczi Géza, Horváth Krisztián, Horváth Levente, Hosszú Zoltán, Juhos Kis Sándor, László Dániel, Rizmayer Péter, Rózsa Róbert, Sipos István-Márton, Solitz Kálmán, Szabó Annamária vettek rész rajta kívül az alkotótáborban.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza, a kiállítás kurátora
Kifejtette, idén immár második alkalommal került sor a sztánai Csigadombon és a Szentimrei-házban az alkotótáborra, ahol tíz napon át alkothatott 13 művész. Majd ezt követően egyenként méltatta kiállítók alkotásait, amelyek közt egyébként nem csak festmények, hanem szobrok is találhatóak, valamint egy rövidfilm is készült.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza a Krónika kérdésére elmondta: leszámítva a tényt, hogy valamennyi műalkotás a sztánai alkotótáborban készült, nincs egységes koncepciója a tárlatnak. „Természetesen mindenki a saját szeme, szája íze szerint dolgozik, ahogy a szíve vezeti a kezét, meg az ujjait” – magyarázta. Hozzáfűzte,
Fotó: Horváth László
Kérdésünkre azt is kifejtette, a kiállításon látható festmények elsősősorban impresszionista, posztimpresszionista stílusban készültek, a szintén a tárlat részét képező szobrok pedig a totemisztikus, absztrakt irányzatokhoz sorolhatóak a leginkább, a Sztánán készült rövidfilmek pedig az akcióművészethez és az úgynevezett land arthoz.
Kérdésünkre elmondta, a tárlat annyiban jellegzetesen erdélyi, amennyiben ezt maga a táj megköveteli, hiszen a táj szolgáltatta az ihletet. „A tündérkertünk egyik aranykori völgye, a Zsobok és Sztána közti föld kies látvány, ez ihlette az alkotókat” – magyarázta a kurátor.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.
Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!