Fotó: Horváth László
Csigadomb címmel a sztánai alkotótábor erdélyi és magyarországi résztvevőinek munkáiból nyílt képzőművészeti kiállítás hétfő este a kolozsvári Minerva-házban.
2017. szeptember 05., 15:552017. szeptember 05., 15:55
2017. szeptember 05., 16:062017. szeptember 05., 16:06
A Kolozs megyei Sztána tájának „szellemét” örökítették meg azok a képzőművészek, akiknek munkáiból kiállítás nyílt hétfő délután a kincses városban. Szabó Attila muzeológus, a tábor ötletgazdája a megnyitón úgy fogalmazott: a legnagyobb áldás volt, hogy együtt dolgozhattak képzőművészek az alkotótáborban.
Név szerint felsorolta valamennyiüket: András Tünde, Benk András, Dabóczi Géza, Horváth Krisztián, Horváth Levente, Hosszú Zoltán, Juhos Kis Sándor, László Dániel, Rizmayer Péter, Rózsa Róbert, Sipos István-Márton, Solitz Kálmán, Szabó Annamária vettek rész rajta kívül az alkotótáborban.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza, a kiállítás kurátora
Kifejtette, idén immár második alkalommal került sor a sztánai Csigadombon és a Szentimrei-házban az alkotótáborra, ahol tíz napon át alkothatott 13 művész. Majd ezt követően egyenként méltatta kiállítók alkotásait, amelyek közt egyébként nem csak festmények, hanem szobrok is találhatóak, valamint egy rövidfilm is készült.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza a Krónika kérdésére elmondta: leszámítva a tényt, hogy valamennyi műalkotás a sztánai alkotótáborban készült, nincs egységes koncepciója a tárlatnak. „Természetesen mindenki a saját szeme, szája íze szerint dolgozik, ahogy a szíve vezeti a kezét, meg az ujjait” – magyarázta. Hozzáfűzte,
Fotó: Horváth László
Kérdésünkre azt is kifejtette, a kiállításon látható festmények elsősősorban impresszionista, posztimpresszionista stílusban készültek, a szintén a tárlat részét képező szobrok pedig a totemisztikus, absztrakt irányzatokhoz sorolhatóak a leginkább, a Sztánán készült rövidfilmek pedig az akcióművészethez és az úgynevezett land arthoz.
Kérdésünkre elmondta, a tárlat annyiban jellegzetesen erdélyi, amennyiben ezt maga a táj megköveteli, hiszen a táj szolgáltatta az ihletet. „A tündérkertünk egyik aranykori völgye, a Zsobok és Sztána közti föld kies látvány, ez ihlette az alkotókat” – magyarázta a kurátor.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!