Fotó: Filtett.ro
Az állampolgár és a Kút című játékfilmet láthatta a közönség a 17. Filmtettfeszt keretében Kolozsváron.
2017. október 09., 09:462017. október 09., 09:46
Hiába reménykedett hepiendben a Filmtettfeszt közönsége, a magyar filmszemle keretében Kolozsváron szombat este bemutatott két játékfilm egyike sem szolgált boldog végkimenetellel.
Vranik Roland Az állampolgár és Gigor Attila Kút című filmjében azonban ez az egyetlen közös pont: míg előbbi egy társadalmi jelenségbe ágyazott személyes dráma, utóbbi egy már-már tarantinós, váratlan fordulatokban bővelkedő akció.
Az állampolgár nézői szinte az első pillanattól sejthetik, hogy a történet nem a hepiend felé halad, a jó döntés lehetősége ugyanis minden képkockával egyre lehetetlenebbnek tűnik. A történet főszereplője a Nigériából Budapestre került Wilson (dr. Cake-Baly Marcelo), aki
A siker érdekében magántanárhoz fordul, Wilson és az őt alkotmányos jogokra, magyar történelemre és művészetre oktató Mária (Máhr Ágnes) között pedig rövid időn belül szerelem bontakozik ki. Mari elhagyja a férjét és felnőtt gyermekeit, hogy Wilsonhoz költözzön, időközben azonban felbukkan a férjezetlenül teherbe esett, Iránból elmenekült Shirin (Arghavan Shekari), akinek egyetlen lehetősége a kitoloncolás ellen, ha férjhez megy egy magyar állampolgárhoz.
Wilson mindent megtesz annak érdekében, hogy a dolgok jól süljenek el, de lehetőségei korlátozottak, és egyre inkább úgy tűnik, magára marad a két fronton zajló küzdelemben.
A főhőst alakító, bissau-guineai, magyarul jól beszélő Cake-Baly Marcelo nem hivatásos színész, a kolozsvári vetítést követő közönségtalálkozón pedig az is kiderült, hogy többé-kevésbé önmagát játssza: a vászonról megismert, az őt ért nehézségek és akadályok ellenére jó kedélyű, őszinte és egyszerű ember köszöntötte a nézőket, akik többször is tapssal fejezték ki elismerésüket.
Mint kifejtette, 16 évesen került Magyarországra, ahová tanulni érkezett, elvégezte a közgazdasági egyetemet, hazájába viszont nem tért vissza, ugyanis az élet úgy hozta, hogy itt alapított családot. Szakmájában nem tudott elhelyezkedni, ehhez elmondása szerint bőrszíne is hozzájárult, így 2005 óta villamosvezetőként dolgozik.
– fogalmazott Marcelo arra utalva, hogy rengeteg előítélettel kellett megküzdenie. Az állampolgár bemutatója óta viszont „kicsit jobban” érzi magát, sokan felismerik, gratulálnak neki, ha újra felkérnék, szerepelne még filmekben. Wilson szerepét ugyanis teljesen szokatlan módon kapta meg:
Vranik Roland rendező meglátta az utcán, utánaszaladt, és megkérdezte tőle, hogy nem lenne-e kedve eljátszani a főhőst készülő filmjében.
Fotó: Facebook/Filmtettfeszt
„Arra gondoltam, nincs mit veszítenem, ezért elvállaltam” – árulta el Marcelo. Fehér Károly producer kiemelte, Az állampolgár nem aktuálpolitikai állásfoglalás,
Ezt alátámasztja, hogy a munkának jóval a válság 2015. őszi „eszkalálódása” előtt álltak neki, a rendező és Szabó Iván társ-forgatókönyvíró 2013-ban kezdett adatokat gyűjteni, a forgatás pedig 2015-ben zajlott. „A történelem egyszer csak utolérte a filmet” – fogalmazott a producer.
Teljesen más típusú világba kalauzolta a nézőket Gigor Attila Kút című filmje, amelynek világa az állandó elemek változtatásával folyamatosan átalakul: a jó- és rosszfiúk szerepet cserélnek, a megmentői pozícióra áhítozó karakter pedig maga szorul(na) megmentésre.
A főhős, vagy inkább antihős Laci (Jankovics Péter) úgy dönt, hogy az anyjával és őt még kiskorában elhagyott apjával szeretne élni, ezért az osztrák határ közelében elhagyatottan álló benzinkúthoz utazik, amelyet apja menedzsel.
a benzinkúthoz ugyanis megérkezik a sötétszínű furgon, amellyel fiatal és csinos prostituáltakat szállítanak Svájcba. A lányok alig várják, hogy munkába állhassanak, a kocsi azonban lerobban, ezért kénytelenek több napot a semmi közepén tölteni.
Az ugyanazzal az unott arckifejezéssel autót szerelő, udvarolgató és fegyvert ragadó Laci eközben meglehetősen sután próbálkozik valamiféle erkölcsi kinyilatkoztatás célba találásával, csakhogy közben ő maga csúszik egyre lejjebb.
A film előrehaladtával a néző ezúttal is sejteni kezdi, hogy a történetnek jó vége nem lehet, a Kútban azonban a szereplők igazán meg sem próbálják jó irányba terelni a történéseket.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!