Különleges látványelemekben bővelkedik a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Nagy Botond által rendezett Nóra
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Henrik Ibsen Nóra című darabjából készült stúdió-előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A Nagy Botond rendezte produkció kihívást jelent a színészek számára – hangzott el az előadást beharangozó sajtótájékoztatón.
2019. március 16., 07:352019. március 16., 07:35
Henrik Ibsen Nóra című drámájának különleges adaptációját mutatja be szombaton a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Nóra, a darab főhőse kómából ébred. Az előadásról tartott keddi sajtótájékoztatón Nagy Botond rendező elmondta, Nóra ébredése a nézőket azon gondolkodtatja el, hogy kinek mit jelent a saját rémálmaihoz való kötődése, és mit jelent a rémálmoktól való szabadulás – olvasható az MTI-n.
Az előadás dramaturgja, Kali Ágnes elmondta:
„Szándékunkban állt megjeleníteni, hogy egy nő milyen fázisokon megy végig, míg ki tud lépni egy olyan kapcsolatból, ami nem jó neki” – fogalmazott a dramaturg. „A kóma egy kiszolgáltatott állapot. Tehetetlenség. Egy helyben toporgás. A szabadság ellentéte. Az ember hajlamos arra, hogy bebörtönözze magát hazugságokba, elképzelt valóságokba, régi traumákba, ismétlődő bántalmazásokba. Hajlamos engedni a kómaállapotnak, és tehetetlenül reménykedni a csodákban. De meddig tarthatjuk fogva saját magunk?” – olvasható a produkció ismertetőjében. Amint Rancz András látványtervező fogalmazott,
A produkcióban szereplő színészek arról beszéltek, milyen kihívás számukra Nagy Botond rendezővel és az általa szervezett, fiatalokból álló csapattal együtt dolgozni. Szerintük a rendező és csapata egy teljesen új színházi világot hoz, aminek megfelelni a tapasztalt színészeknek is nagy feladat. Visky András, a színház művészeti vezetője Thomas Ostermeier kortárs német rendezőt idézve kijelentette: Henrik Ibsen korszakába léptünk, ő közel másfél évszázada ugyanis a legkorszerűbben fogalmazta meg azt a válsághelyzetet, amelybe a nyugati kultúra jutott, azt a kort, amelyikben „egyetlen vallásos hely maradt: a pénz temploma”.
Az előadásban Nóra szerepét Ötvös Kinga játssza, színpadképét, jelmezeit Carmencita Brojboiu, digitális grafikáját Szederjesi Szidónia, zene és hangtervét Kónya-Ütő Bence készítette. A stúdió-előadás bemutatóját szombaton tartják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!