Fotó: Boda L. Gergely
Apa és fia, a Marosvásárhelyről elszármazott Simon Endre és Simon Zsolt közös kiállítását nyitották meg a Bernády-házban. Az idősebb Simon festményekkel, az ifjabb grafikákkal jelentkezett.
2016. szeptember 02., 15:042016. szeptember 02., 15:04
Simon Endre és Simon Zsolt, apa és fia, Marosvásárhelyről telepedtek át Magyarországra, de nem maradtak hűtlenek a városhoz, időnként vissza-visszatérnek, és bemutatják legújabb alkotásaikat. Most újabb közös kiállításuk látható a Bernády-házban.
Az 1936-ban a Maros megyei Székesen született Simon Endre festőművészről úgy fogalmaztak a tárlatnyitón egybegyűlt kortársai, barátai, egykori munkatársai a Bernády-házban látható kiállítása kapcsán, hogy azon ritka alkotók közé tartozik, aki képes a folyamatos megújulásra, művei fiatalosak, frissességet árasztanak, újszerűek. Simon Zsolt szintén meglepetést szerzett a látogatóknak, hiszen a számítógépes grafikái mellett hagyományos grafikákat is kiállított, ezek történeteket mesélnek, megmozgatják a látogató fantáziáját, olyan sztorikra emlékeztetnek, amelyeket filmen láthatott a néző, vagy olvasott, vagy saját maga élt át.
Simon Endre festményei a Bernády-ház földszinti kiállítótermeiben kaptak helyet. Az első teremben portrék, tájképek, csendéletek láthatók, a másik két teremben pedig absztrakt munkák. „Valamennyit gazdag színek jellemeznek, valamint fiatalosság és frissesség. A székesi gyermekkor egy életre hatást gyakorolt a képzőművészre – mondta Nagy Miklós Kund művészeti író a megnyitón. – A nagymama meséi, a gyerekkori élmények, az a derű, amely oly jellemző a mai napig a művészre, mind-mind visszaköszön az alkotásokról. Az absztrakt munkákat is a színkavalkád jellemzi, miközben a vonalak között kirajzolódik egy női arc, egy táj, egy történet vagy egy mesebeli alak.”
A méltató szerint Simon Zsolt tetőtéri kiállítóteremben megtekinthető grafikái sem okoznak csalódást. „A számítógépes grafikákról sem hiányoznak a történetek, a kis fotótöredékek, naplójegyzetek, különleges jelek. A másik vonulat, a gazdag rajzokkal dúsított hagyományos grafikák, történetekről, élményekről, gondolatokról szólnak, a nézőkben is elindítva az emlékezés folyamatát” – fejtette ki Nagy Miklós Kund.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!