Fotó: Bereczky Sándor /Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató újból a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban rendez: ezúttal saját darabját, a Hazatérés Dániába című királydrámát viszi színre. Az előadás premierjét a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat közönsége április 26-án, pénteken 19.00 órától láthatja.
2019. április 20., 12:322019. április 20., 12:32
2019. április 20., 15:072019. április 20., 15:07
Kiss Csaba előadásaiban a költőiség a realizmussal párosul: az emberi vágyak, szenvedélyek, érzelmek széles skáláját mutatja meg, föltárva a nézők előtt ezek ellentmondásosságát és örökérvényűségét. Munkásságáért Jászai Mari-, valamint József Attila-díjat kapott.
A Hazatérés Dániába története – akárcsak Shakespeare Hamletje – a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik. A szereplők, a Herceg kivételével, ugyanazt a nevet viselik, mint az eredetiben. Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, egérfogó-jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj. „Akkor mi változott? Miért nem az eredeti tragédiát játssza a Tompa Miklós Társulat? Ennek magyarázata az új mű meglepő, ismeretlen hangsúlyaiban, a Shakespeare-től eltérő, másfajta, huszadik századi kérdésfelvetéseiben keresendő” – olvasható a társulat közleményében.
Hogyan éli meg a család egy elkövetett bűnnek a következményeit? Hogyan erjeszt meg maga körül mindent a hazugság? Hogyan mennek sorra tönkre a családon belüli kapcsolatok? Az emberi viszonyok mellett nagy hangsúlyt kap a hatalom cinizmusáról alkotott mondanivaló is: addig, amíg a hatalmat egy látszat védi, addig nincs ellensége, addig az igazságnak nincs ereje, csak a látszatnak.
– írják a közleményben az alkotók.
Bokor Barnát Claudius szerepében, Nagy Dorottyát Gertrudként, Varga Balázst Hercegként, Bíró Józsefet Horatióként, László Csabát Poloniusként, Kádár L. Gellértet Laertesként, Simon Boglárka Katalint Opheliaként láthatja a közönség, feltűnik a színen Ördög Miklós Levente, Gecse Ramóna, Meszesi Oszkár, Henn János, Benő Kinga, Tollas Gábor és Biluska Annamária is. Az előadás látványvilágát Irina Moscu díszlettervező, Andrei Cozlac video designer, valamint Horváth Jenny jelmeztervező alkotta. Érvényesek a Bernády György mecénás- és a Kemény János bemutatóbérletek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!