Fotó: Bereczky Sándor /Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Kiss Csaba marosvásárhelyi születésű szerző, rendező, egyetemi oktató újból a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban rendez: ezúttal saját darabját, a Hazatérés Dániába című királydrámát viszi színre. Az előadás premierjét a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat közönsége április 26-án, pénteken 19.00 órától láthatja.
2019. április 20., 12:322019. április 20., 12:32
2019. április 20., 15:072019. április 20., 15:07
Kiss Csaba előadásaiban a költőiség a realizmussal párosul: az emberi vágyak, szenvedélyek, érzelmek széles skáláját mutatja meg, föltárva a nézők előtt ezek ellentmondásosságát és örökérvényűségét. Munkásságáért Jászai Mari-, valamint József Attila-díjat kapott.
A Hazatérés Dániába története – akárcsak Shakespeare Hamletje – a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik. A szereplők, a Herceg kivételével, ugyanazt a nevet viselik, mint az eredetiben. Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval – ugyanúgy van „szellem”, színészek, egérfogó-jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj. „Akkor mi változott? Miért nem az eredeti tragédiát játssza a Tompa Miklós Társulat? Ennek magyarázata az új mű meglepő, ismeretlen hangsúlyaiban, a Shakespeare-től eltérő, másfajta, huszadik századi kérdésfelvetéseiben keresendő” – olvasható a társulat közleményében.
Hogyan éli meg a család egy elkövetett bűnnek a következményeit? Hogyan erjeszt meg maga körül mindent a hazugság? Hogyan mennek sorra tönkre a családon belüli kapcsolatok? Az emberi viszonyok mellett nagy hangsúlyt kap a hatalom cinizmusáról alkotott mondanivaló is: addig, amíg a hatalmat egy látszat védi, addig nincs ellensége, addig az igazságnak nincs ereje, csak a látszatnak.
– írják a közleményben az alkotók.
Bokor Barnát Claudius szerepében, Nagy Dorottyát Gertrudként, Varga Balázst Hercegként, Bíró Józsefet Horatióként, László Csabát Poloniusként, Kádár L. Gellértet Laertesként, Simon Boglárka Katalint Opheliaként láthatja a közönség, feltűnik a színen Ördög Miklós Levente, Gecse Ramóna, Meszesi Oszkár, Henn János, Benő Kinga, Tollas Gábor és Biluska Annamária is. Az előadás látványvilágát Irina Moscu díszlettervező, Andrei Cozlac video designer, valamint Horváth Jenny jelmeztervező alkotta. Érvényesek a Bernády György mecénás- és a Kemény János bemutatóbérletek.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.
Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
szóljon hozzá!