Az ügynökmúltról és a tehetséggondozásról is szó esett Selyem Zsuzsa író, egyetemi tanár kolozsvári szerzői estjén.
2017. február 26., 19:522017. február 26., 19:52
Tabutémák is terítékre kerültek az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra beszélgetősorozatának legutóbbi alkalmán, László Noémi házigazda ugyanis úgy vélte, a csütörtök esti meghívottnak, Selyem Zsuzsa írónak, egyetemi tanárnak a legkényesebb kérdéseket is fel lehet tenni. A kolozsvári Bulgakov kávéházban tartott beszélgetés fő témáját a többkötetes szerző legújabb könyve, a Moszkvában esik című kísérleti regény szolgáltatta, melyet elvonulásban vetett papírra. „Szégyelltem is magam, hogy ilyen jó körülmények között vagyok” – idézte fel Selyem Zsuzsa a svájci kisváros, Zug kolostorában töltött időszakot. Mint mondta, egyetemi tanárként „nehezebb összehozni összefüggő dolgot”, ezzel magyarázható, hogy zömében tanulmány-, esszé-, publicisztika- és novellásköteteket jelentetett meg.
A Moszkvában esik a szerző nagyapja, a kommunizmusban minden vagyonától megfosztott háromszéki földbirtokos történetét meséli el. Mezőgazdász mérnökként, a politikát teljesen mellőzve a nagyapa is megírta történetét, de a kiadó meghúzta, valószínűleg emiatt érezte szükségesnek, hogy unokájának is diktafonba mondja úgy, hogy közben a Szekuritáté vallatására vagy a nagyanyjára vonatkozó kérdéseket figyelmen kívül hagyta, hiszen székely emberként „számára nem létezett kudarc”. A Beczássy nagyapa történetében állati narrátorok is megjelennek, a Kafka és Virginia Wolf által inspirált állati szereplők a távolságtartást szolgálják. A kétszavas címet egy, a 60-as években ismert jereváni rádiós vicc inspirálta. A szerző elmondta, nagyapja felhatalmazta, hogy dossziéját kikérje a Szekuritáté archívumából, melyben más kézírással, más névhasználattal, Becásiként aláírt beszervezési nyilatkozatot is talált. „Nem bagatell a kérdés, jobban járnánk, ha ezzel szembenéznénk, ha minél többet tudnánk erről” – jelentette ki Selyem Zsuzsa az erdélyi magyar írók, költők ügynökmúltjával kapcsolatos kérdésre. Hangsúlyozta, bár a témát „nem kellene elkenni, a vagdalkozás sem jó”. Úgy vélte, a szembenézés hiánya elsősorban a fiataloknak árt, akik „önkéntelenül is azt kapják, hogy nincs tétje morális dolgoknak”.
Újabb tabutémaként az egykori évfolyamtárs, az Orbán János Dénes által vezetett Kárpát-medencei tehetséggondozó műhely került szóba, amelyből a meghívott szerint „még mindig nem lenne késő kiszállni”. Selyem Zsuzsa, aki tagja a magyar kormány által működtetett intézmény ellenében szerveződött Független Mentorhálózatnak, úgy vélte, mentorálás eddig is volt – tanárként maga is számos diákjával foglalkozott, most csupán „láthatóvá vált”.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
szóljon hozzá!