Közönség: A járványügyi szabályok betartásával ünnepelte a váradi közönség a hét végén a premiert és a jubileumot
Fotó: Szigligeti Színház
Jubileumi alkalomra időzítette a nagyváradi Szigligeti Színház társulata a Hamlet bemutatóját. A hétvégi premier a járványügyi intézkedéseknek megfelelően, egyórás szünettel zajlott, a rendezés hagyott kívánnivalót maga után, a színészi alakításokat dicséret illeti.
2020. október 19., 08:272020. október 19., 08:27
2020. október 19., 08:382020. október 19., 08:38
Ünnepélyes alkalomra időzítette a nagyváradi Szigligeti Színház Shakespeare Hamletjének a bemutatóját: 120 éve adta át a városvezetőség az addig különböző helységekben játszó társulatnak ékszerdobozhoz hasonló otthonát, a mai városközpont díszeként álló színházépületet.
Czvikker Katalin főigazgató meghatottan emlékezett a hétvégi előadást megnyitó beszédében a 120 éves eseményre. Kár, hogy sem az ő szavaiban, sem a közösségi felületek szövegeiben nem említette senki, hogy
1798-ban ott még a Sas fogadó állt, melynek nagytermében kezdték el a váradi színháztörténetet.
A hétvégi eseményen meglepetés volt a minden belépőnek átadott kis iratköteg, az épület zárköve letételét megörökítő polgármesteri okirat fénymásolata. Az ünneplés során arról sem esett szó, hogy
Ezért is előzhette meg akkora várakozás a bemutatót, s bár eredetileg úgy tervezték, hogy négyórás lesz szünet nélkül, maszkosan, aztán annyival „enyhültek” a körülmények, hogy közölték: lesz mégis egy szünet. Aztán kiderült, hogy ez bizony egy órát fog tartani, és aki akar, színházzal kapcsolatos anekdotákat hallgathat közben a stúdió két termében. Aki részt vett, jól tette, mert jobbnál jobb színészi alakításokat láthatott, a négy óra is lecsökkent három és félre, s az anekdoták sem voltak öncélú poénkodások.
A rendezés viszont – amit Telihay Péter jegyez – sok kívánnivalót hagyott maga után. Kezdeném azzal, hogy nem a mai viselettel van bajom, hisz Shakespeare, az ókori görögökhöz vagy Molière-hez, Racine-hoz, Goethéhez hasonlóan nem azért örök érvényűen világirodalmi érték, hogy a szereplők milyen ruhában játszanak, hanem azért, amit játszanak, vagyis mindig mindenhol érvényes emberi problémákat. Arról nem is szólva, hogy
Ugyanez a helyzet az újrafordított szöveggel, amivel annál is kevésbé lehetne baj, hisz Shakespeare is saját korának nyelvén írt, nem pedig kora középkori régiesítéssel. Csakhogy amikor a világjárvány miatt bemaszkoltatják a nézőket, a bejáratnál lázat mérnek, és kezet fertőtleníttetnek, akkor a színészeket folyamatosan növekvő színpadi vízben tocsogtatni, fél évszázados divatú füstfelhőkkel fullasztgatni, illetve még meg is mártóztatni a vízben egy párszor, az a teljes értelmetlenség mellett enyhén szólva felelőtlenség. Nem lenne csoda, ha az átázott ruhákban játszó művészek beteget jelentenének, nem vírusfertőzést, de épp elég egy súlyosabb torokgyulladás, hogy ne károgjak rosszabbakat holmi vészmadárhoz hasonlóan.
Fotó: Szigligeti Színház
Az egyórás szünetet szellőztetéssel és fertőtlenítéssel indokolták, a szünet utáni újabb lázmérésen jót nevettem magamban: nem lettem két óra elteltével lázas, de vajon a színészek hogy bírják a túlélési show-kra hajazó megpróbáltatásokat?
Visszatérve a szellőztetésre: a pár éve beállt, megváltozott játékstílusra vonatkozóan kíváncsi vagyok,
De ha a konfliktust énekelgetéssel, táncikálással és iskolás fiúk mímelt birkózásaival oldja fel Telihay Péter rendező, akkor persze, hogy simán összejön a négyórás játékidő. Vagy ezek a „levegős”, üres jelenetek volnának a darab „szellőzőnyílásai”? Vannak darabok, amelyek ilyesmire szorulnak, de a Hamlet nem tartozik közéjük.
A színészek viszont szerencsére megmentették a paródiaszerűségtől az előadást, mert az egész csapat olyan jól játszott, amilyet rég nem láttam a váradi színpadon.
mindenekelőtt azért, mert Trabalka Cecília és Kardos M. Róbert lehetőséget kapott sokoldalú tehetségének különböző árnyalatait egy este során megmutatni. A több szerep felvállalása legyen mentségem kettejük elsődleges említésére, hisz egységesen volt jó mindenki játéka. Nagyon tetszett Sebestyén Hunor, Tóth Tünde és Dimény Levente hármasa, ahogy a főszerepeket alakítják, úgy véve vállra ki-ki a maga feladatát, hogy közben nem csorbítja a többiek erőbefektetését. Szabó Eduárd, Hunyadi István, Kocsis Gyula, Szotyori József és Gajai Ágnes karakterei úgyszintén maradandó alkotások, Tóth Zsófia, Tőtős Ádám és Dombi Dávid pedig megcsillantották, hogy adandó alkalommal rájuk is bizton számíthatnak jelentősebb szerepekkel.
hisz valójában sokkal inkább illett volna a Hamlet szellemiségéhez egy érdekes beszélgetés az Erzsébet-kori színházról, Shakespeare kortársairól vagy épp a Hamlet mellett egyéb darabjairól, mint viccelődni.
A Hamlet bemutatója után. A színészeknek lehetőségük nyílt tehetségük különböző árnyalatait megmutatni egy este során
Fotó: Szigligeti Színház
Külön dicséretet érdemel Lőrinc Katalin koreográfus a sokszor egyáltalán nem könnyű mozgás megszervezéséért, a díszlettervező Horváth Jenny. A jelmeztervező Florina Bellinda Vasilatos viszont egy kissé mintha időnként túl szabadjára engedte volna a fantáziáját, az ízlés kárára. Egészében véve érdemes volt megnézni a váradi Hamletet, azonban abban reménykedem, hogy ezentúl egy-egy színházi est nem fog ilyen soká tartani, és gondolom, ezzel a reményemmel nem is vagyok annyira egyedül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!