Nemrég készült el és vált mindenki számára elérhetővé az az Arany János 131 versét és 70 levelét tartalmazó online hangoskönyv, amelyben hetven, köztük számos erdélyi színész tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség a költő műveit.
2018. július 14., 15:032018. július 14., 15:03
A www.hallgatniaranyt.hu oldal létrehozása, a színészek és művek kiválasztása a Magyar Művészeti Akadémia projektje volt. A több százról hetvenre szűkített, kitűnően szavaló magyar színészek sorában
A honlapon Arany János versei, balladái, levelei hangzanak el, többek közt olyan közismert alkotások, mint A fülemile, az Ágnes asszony, A tudós macskája, A walesi bárdok, a Családi kör, a Letészem a lantot, a Rozgonyiné. Az Arany-műveket olyan hírneves magyarországi színművészek is tolmácsolják, mint Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Jordán Tamás, Udvaros Dorottya, Kubik Anna, Trill Zsolt, Bálint András, Szilágyi Tibor, Reviczky Gábor.
„Én játszottam Toldi Miklóst, bár az alkatom nem toldis, ilyen Arany János-kapcsolatom is van. Egyébként rem igaz, hogy az emberek nem hallgatnak verset, a vers tulajdonképpen zanzásított hatalmas gondolatsor. Az olvasás kiment a divatból, be kéne építeni ebbe a számítógépes világba, az irodalmat erősebben kéne előretolni” – mondja a videóban Bodrogi Gyula.
Jordán Tamás úgy fogalmaz, Aranyt minden magyar ismeri. „Ő volt a leggazdagabb szókincsű költő, kell egy kis ihlet, odakoncentrálás és versei a mához is tudnak szólni. Én magam is távol voltam tőle, bevallom, néhány versét el kellett mondanom. Ahhoz, hogy jól mondjam el, és értsem a szövegét, nyolcszor-tízszer el kellett olvasnom a Vojtina ars poetikáját vagy az Ősszelt. Ahogy olvastam, olvastam, egyszer csak elkezdtek ezek a versek igazán élni” – fogalmazott Jordán Tamás.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!