Fotó: A szerző felvétele
2009. január 08., 10:152009. január 08., 10:15
Könyvbemutatóval egybekötött tárlatnyitóval kezdődött kedden az idei művelődési rendezvények sora a marosvásárhelyi Bernády-házban. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Műterem-sorozatában látott napvilágot az az Sz. Kovács Géza festőművész-grafikusról szóló kiadvány, amelynek szövegét a Magyarországon élő, erdélyi származású Banner Zoltán művészettörténész, műkritikus írta, aki a művészt a székely festőiskola egyik késői nemzedékéhez sorolja. A kötetet a kiadó igazgatója, Tőzsér József hozta el Sz. Kovács Géza marosvásárhelyi kiállításának megnyitójára.
A tárlaton a művész közel ötven, 2007–2008-ban készült grafikáját és festményét láthatják az érdeklődők. Sz. Kovács Géza nyolcgyermekes, szegény családból származik Székelyszentkirályról, szülőfalujára utal a nevéhez toldott Sz betű. Ötven évvel ezelőtt végzett a marosvásárhelyi művészeti iskola festészeti szakán, majd Kolozsváron szerzett egyetemi diplomát grafika szakon. Az egyetemi évek után került Segesvárra, ahol több évtizede él, és tanít. „Sz. Kovács Géza művészete teljes mértékben a szülőföld sajátosságaiból vétetett. Ezen elsősorban a Székelyföldet kell értenünk” – vélekedett Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül 1990-ig a művész inkább grafikákat készített, majd mintha a rendszerváltás hatására „kirobbant volna belőle a sok szín”, festeni kezdett. Grafikáira az igen aprólékos megmunkáltság, a díszítő elemek sokasága jellemző. Nagy Miklós Kund szerint ez azzal is magyarázható, hogy Székelyszentkirályon hagyománya van a csipkeverésnek, és ez hathatott a művész stílusára.
Sz. Kovács Géza a tárlatnyitón elmondta, hogy elsősorban az erdélyi falvak ezeréves múltját szeretné megörökíteni, mert úgy véli, hogy ezek szín- és formavilága rendkívül izgalmas. „Az embereket aszerint ítélték meg, hogy milyen a portájuk. Minden paraszti porta olyan, mint egy műalkotás. Minden generáció valamit elvesz belőle, és valamit hozzáad. Ez a világ valóban el fog tűnni. Tehát jó, ha nyomuk marad a kultúrában, amikor a globalizáció végképp bedarálja e falvakat” – magyarázta a képzőművész, aki szerint valóban meghatározta képei stílusát az, hogy gyerekkorában Székelyszentkirályon sokan csipkeveréssel keresték a kenyerüket. „A fonás, szövés mellett jó téli időtöltés volt a csipkeverés. Lényegében brüsszeli csipkét vertek, az 1920-as években egy lelkész honosította meg a faluban ezt a tevékenységet, és valamikor jól kerestek vele az asszonyok” – mesélte Sz. Kovács Géza.
A képzőművész elmondása szerint munkásságára nagy hatással volt Marosvásárhelyen Nagy Pál, Barabás István, Incze István, Bordi András és Olariu György, Kolozsváron pedig Kádár Tibor és Feszt György grafikus.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.