A csíkszeredai könyvtárban kényelmes olvasósarok áll a gyerekek rendelkezésére, akik kedvükre válogathatnak a nekik szóló művek közül
Fotó: Kájoni János könyvtár/ Facebook
Nincs olyan, hogy „nem jó” egy könyv, ami iránt a fiatalok érdeklődnek, hiszen az számít, hogy rákapjanak az olvasásra és a népszerűbb irodalmi műveken keresztül vezethet az út a nagy klasszikusok felé – vallják a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban működő, Lázadó Muglik nevű ifjúsági olvasókör irányítói. A könyvtárosok tapasztalata szerint nem megalapozott a manapság gyakorta elhangzó aggodalom, miszerint a kamaszokat, fiatalokat nem lehet bevonni az olvasás bűvkörébe.
2020. február 15., 17:192020. február 15., 17:19
A kortárs, emészthetőbb, népszerűbb irodalmi műveken keresztül vezet az út a nagy klasszikusok felé – vallják a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban működő, Lázadó Muglik nevű ifjúsági olvasókör irányítói, Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosok.
Az olvasás, a könyvek megszerettetése, az olvasmányélmények megosztása a célja a kezdeményezésnek, amelynek keretében havi rendszerességgel szerveznek találkozókat középiskolás diákokkal.
Az intézmény munkatársai elmondták, a könyvtárba beiratkozott olvasók 20,76 százaléka 14 év alatti, 36, 39 százalékuk pedig 14-25 év közötti, ez azt jelenti, hogy az olvasók nagy része, vagyis 57, 16 százaléka fiatalabb, mint 25 éves. Péter Katalin és Kuna Ibolya a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, tapasztalatuk szerint
„Öt éve kezdeményeztük az olvasókört, a könyvtári napok keretében tartottuk az első találkozót. Azóta főleg középiskolások kapcsolódnak be a rendezvénybe, de kisebbeket is vonz a találkozó. Nem utasítunk el senkit, mindenkit szívesen látunk” – mondták a könyvtárosok. Péter Katalin kifejtette, a könyvtár nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megszerettesse az olvasást a fiatalokkal, és sokan is járnak a könyvtárba. „Az intézményünk sok pénzt áldozott arra, hogy olyan könyveket szerezzen be, amik kimondottan érdeklik a fiatalokat: fantasy műfajú könyvek, szerelmes regények, hiszen Jókaival már nehéz a gyerekeket olvasásra csábítani” – fejtette ki a könyvtáros.
Nincs olyan, hogy „nem jó” egy könyv, ami iránt a fiatalok érdeklődnek, hiszen az számít, hogy rákapjanak az olvasásra – vallják a kör irányítói. A könyvtárban létrehoztak egy sarkot, ahol kényelmes kanapén, foteleken babzsákokon ülve böngészhetik a könyveket a diákok, és külön polcon sorakoznak azok a kötetek, amiket az ifjú korosztály kedvel, keres.
– vélekednek a könyvtárosok. Hozzátették, felnőtteknek szóló olvasókör már működött korábban, ennek mintájára indították el az ifjúsági kört és azért is, mert sok jól megírt ifjúsági regény jelenik meg manapság, érdemes ezekkel megismertetni a fiatalokat „Középiskolások voltak akkoriban a gyerekeink, tudtuk azt, hogy ők is olvasnak, éreztük, hogy szívesen jönnének a könyvtárba a fiatalok, így is lett. Kis nehézséget jelent, hogy négyévente kirepülnek ezek a fiatalok, elmennek egyetemre, dolgozni, így új tagokat kell toboroznunk, de ez magától is működik, mert egymást hívják el a diákok. Akinek tetszik az olvasókör, az másoknak is ajánlja” – mondták a kezdeményezők. A közösségi oldalon zárt csoportot működtet a kör, ebben 50-nél többen vannak benne, az egyes alkalmakkor változó, hogy hányan jönnek el a találkozókra.
Az olvasókör egyik vonzereje abban rejlik, hogy nem a kötelező olvasmányok köré épül. „Senkit semmire sem akarunk kötelezni, szabadon választják az olvasmányokat, úgy is nevezik a gyerekek, hogy demokratikus olvasókör. Meg is beszélik az olvasottakat, egy kijelölt kötetet olvasnak el a résztvevők, és a téma kapcsán felmerülő kérdéseket szabadon megtárgyalják. Olykor kérdésekkel készülünk mi, de gyakorta spontánul alakul a beszélgetés, amely újabb kérdéseket vet fel, a diákok saját személyes tapasztalataikat osztják meg a téma kapcsán” – fejtették ki a könyvtárosok. Sokszor az a tapasztalatuk, hogy az olvasókör olyan, mint egy biblioterápiás foglalkozás, hiszen megnyílnak a fiatalok, megtörténik, hogy egy-egy mű kapcsán egészen figyelemre méltó, eredeti ötleteik, gondolataik támadnak.
„A gyerekek azt is tapasztalják, hogy ha mondjuk egy fantasy regény a kedvencük, jobb, ha nem mondják el irodalomórán, mert sok tanár szerint nem igazi irodalom, nem értékes. Holott a pedagógusok közül sokan talán nem is ismerik ezeket a műveket, így azt sem tudhatják, mit olvasnak szívesen a diákok” – mondták a könyvtárosok. A kamaszoknak jólesik, hogy az ifjúsági kör révén azt olvashatják, ami tényleg érdekli őket, hogy szabadon kifejthetik a véleményüket, nem úgy, mint az iskolai elvárások szintjén, ahol bizonyos szempontok szerint kell megközelíteniük egy-egy művet. „Itt nyugodtan lehet nagyon különböző a véleményük, a gyerek bátran megnyilvánulhat másképp, mint a többiek, sőt, kihangsúlyozzuk: nincs olyan, hogy nem megfelelő a véleményük a könyvekről. Azt tapasztaljuk, hogy ha nem kötelező, szívesebben fordulnak a könyvek felé” – vélekedett Péter Katalin és Kun Ibolya.
A tevékenység ötletgazdái arról is beszéltek, hogy az olvasó csoportban a fiatalok vitakultúrát is tanulnak, ahhoz is hozzászoknak, hogy meg kell hallgatniuk egymást, hogy ne vágjanak egymás szavába. A csoport szabályzatában az is benne van, hogy a résztvevők ne bántsák vagy ne nevessék ki, tartsák tiszteletben egymást. „Azt is fontosnak tartjuk, hogy mi nem mondunk értékítéletet egy könyvről, megvárjuk, hogy ők mondják el a meglátásaikat” – mondták a könyvtárosok. Hozzátették, az olvasókör hatékonysága azon is lemérhető, hogy sok odajáró diák tanult tovább bölcsészkaron, és sokan jutottak el az értékes irodalom olvasásáig.
– sorolták a kezdeményezők. Az ifjúsági olvasói kör következő találkozójára február 25-én, kedden délután 15.30 órai kezdettel várnak minden érdeklődő fiatalt. Ezúttal Angie Thomas A gyűlölet, amit adtál (The Hate U Give, 2017) című regényéről beszélgetnek.
Az Európai Unió írásbeliséggel foglalkozó szakértői csoportja az Act now! avagy Cselekedjünk most! című kiadványában ismertette korábban azt a számadatot, amelyre azóta több kutatás hivatkozik. Az EU tagországok adatközlése szerint az Unióban minden ötödik 15 évnél idősebb ember komoly szövegértési problémával küzd, ami a mindennapi boldogulását is veszélyezteti.
A nemzetközi olvasásértési mérések (kompetenciamérés, PISA, PIRLS) során bebizonyosodott, hogy szoros összefüggés van a szövegértési képesség és a család szociokulturális háttere között.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.
Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!