Az intézmény munkatársai elmondták, a könyvtárba beiratkozott olvasók 20,76 százaléka 14 év alatti, 36, 39 százalékuk pedig 14-25 év közötti, ez azt jelenti, hogy az olvasók nagy része, vagyis 57, 16 százaléka fiatalabb, mint 25 éves. Péter Katalin és Kuna Ibolya a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, tapasztalatuk szerint

„Öt éve kezdeményeztük az olvasókört, a könyvtári napok keretében tartottuk az első találkozót. Azóta főleg középiskolások kapcsolódnak be a rendezvénybe, de kisebbeket is vonz a találkozó. Nem utasítunk el senkit, mindenkit szívesen látunk” – mondták a könyvtárosok. Péter Katalin kifejtette, a könyvtár nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megszerettesse az olvasást a fiatalokkal, és sokan is járnak a könyvtárba. „Az intézményünk sok pénzt áldozott arra, hogy olyan könyveket szerezzen be, amik kimondottan érdeklik a fiatalokat: fantasy műfajú könyvek, szerelmes regények, hiszen Jókaival már nehéz a gyerekeket olvasásra csábítani” – fejtette ki a könyvtáros.

Az a fontos, hogy rákapjanak az olvasásra

Nincs olyan, hogy „nem jó” egy könyv, ami iránt a fiatalok érdeklődnek, hiszen az számít, hogy rákapjanak az olvasásra – vallják a kör irányítói. A könyvtárban létrehoztak egy sarkot, ahol kényelmes kanapén, foteleken babzsákokon ülve böngészhetik a könyveket a diákok, és külön polcon sorakoznak azok a kötetek, amiket az ifjú korosztály kedvel, keres.

– vélekednek a könyvtárosok. Hozzátették, felnőtteknek szóló olvasókör már működött korábban, ennek mintájára indították el az ifjúsági kört és azért is, mert sok jól megírt ifjúsági regény jelenik meg manapság, érdemes ezekkel megismertetni a fiatalokat „Középiskolások voltak akkoriban a gyerekeink, tudtuk azt, hogy ők is olvasnak, éreztük, hogy szívesen jönnének a könyvtárba a fiatalok, így is lett. Kis nehézséget jelent, hogy négyévente kirepülnek ezek a fiatalok, elmennek egyetemre, dolgozni, így új tagokat kell toboroznunk, de ez magától is működik, mert egymást hívják el a diákok. Akinek tetszik az olvasókör, az másoknak is ajánlja” – mondták a kezdeményezők. A közösségi oldalon zárt csoportot működtet a kör, ebben 50-nél többen vannak benne, az egyes alkalmakkor változó, hogy hányan jönnek el a találkozókra.

Ahol a kamasz szabadon
kifejtheti a véleményét

Az olvasókör egyik vonzereje abban rejlik, hogy nem a kötelező olvasmányok köré épül. „Senkit semmire sem akarunk kötelezni, szabadon választják az olvasmányokat, úgy is nevezik a gyerekek, hogy demokratikus olvasókör. Meg is beszélik az olvasottakat, egy kijelölt kötetet olvasnak el a résztvevők, és a téma kapcsán felmerülő kérdéseket szabadon megtárgyalják. Olykor kérdésekkel készülünk mi, de gyakorta spontánul alakul a beszélgetés, amely újabb kérdéseket vet fel, a diákok saját személyes tapasztalataikat osztják meg a téma kapcsán” – fejtették ki a könyvtárosok. Sokszor az a tapasztalatuk, hogy az olvasókör olyan, mint egy biblioterápiás foglalkozás, hiszen megnyílnak a fiatalok, megtörténik, hogy egy-egy mű kapcsán egészen figyelemre méltó, eredeti ötleteik, gondolataik támadnak.

„A gyerekek azt is tapasztalják, hogy ha mondjuk egy fantasy regény a kedvencük, jobb, ha nem mondják el irodalomórán, mert sok tanár szerint nem igazi irodalom, nem értékes. Holott a pedagógusok közül sokan talán nem is ismerik ezeket a műveket, így azt sem tudhatják, mit olvasnak szívesen a diákok” – mondták a könyvtárosok. A kamaszoknak jólesik, hogy az ifjúsági kör révén azt olvashatják, ami tényleg érdekli őket, hogy szabadon kifejthetik a véleményüket, nem úgy, mint az iskolai elvárások szintjén, ahol bizonyos szempontok szerint kell megközelíteniük egy-egy művet. „Itt nyugodtan lehet nagyon különböző a véleményük, a gyerek bátran megnyilvánulhat másképp, mint a többiek, sőt, kihangsúlyozzuk: nincs olyan, hogy nem megfelelő a véleményük a könyvekről. Azt tapasztaljuk, hogy ha nem kötelező, szívesebben fordulnak a könyvek felé” – vélekedett Péter Katalin és Kun Ibolya.

A vitakultúrát is fejleszti
a közös olvasás

A tevékenység ötletgazdái arról is beszéltek, hogy az olvasó csoportban a fiatalok vitakultúrát is tanulnak, ahhoz is hozzászoknak, hogy meg kell hallgatniuk egymást, hogy ne vágjanak egymás szavába. A csoport szabályzatában az is benne van, hogy a résztvevők ne bántsák vagy ne nevessék ki, tartsák tiszteletben egymást. „Azt is fontosnak tartjuk, hogy mi nem mondunk értékítéletet egy könyvről, megvárjuk, hogy ők mondják el a meglátásaikat” – mondták a könyvtárosok. Hozzátették, az olvasókör hatékonysága azon is lemérhető, hogy sok odajáró diák tanult tovább bölcsészkaron, és sokan jutottak el az értékes irodalom olvasásáig.

– sorolták a kezdeményezők. Az ifjúsági olvasói kör következő találkozójára február 25-én, kedden délután 15.30 órai kezdettel várnak minden érdeklődő fiatalt. Ezúttal Angie Thomas A gyűlölet, amit adtál (The Hate U Give, 2017) című regényéről beszélgetnek.

Miért fontos az olvasóvá nevelés?

Az Európai Unió írásbeliséggel foglalkozó szakértői csoportja az Act now! avagy Cselekedjünk most! című kiadványában ismertette korábban azt a számadatot, amelyre azóta több kutatás hivatkozik. Az EU tagországok adatközlése szerint az Unióban minden ötödik 15 évnél idősebb ember komoly szövegértési problémával küzd, ami a mindennapi boldogulását is veszélyezteti. 
A nemzetközi olvasásértési mérések (kompetenciamérés, PISA, PIRLS) során bebizonyosodott, hogy szoros összefüggés van a szövegértési képesség és a család szociokulturális háttere között.