2009. február 04., 07:012009. február 04., 07:01
A Kárpát-medence hét különböző városában állomásozó vándortárlat egyedüli romániai helyszíne a Csíki Székely Múzeum lesz. A május 3-áig nyitva tartó kiállítás minden korosztály számára érdekes lehet, hiszen látványelemekkel gazdagítva mutatja be a tatárjárást, a korabeli emberek életmódját, a hadviselést, a magyar országépítés sikereit és Szent Margit legendáját, akit apja, IV. Béla király születésekor Istennek ajánlott az ország szabadulásáért.
A IV. Béla korabeli Magyarország történelmét bemutató tárlat nem szokványos múzeumi sétára invitál: a látogatóknak jurtába kell belépniük, majd egy sötét folyosón suhogó, virtuális nyílzápor fogadja őket. A kort ember nagyságú bábuk illusztrálják, animációs film mutatja be a muhi csatát. A pusztítást jól érzékelteti az egyik felégetett alföldi faluban kemencébe bújt gyermekek és anyjuk ásatáson előkerült csontváza vagy egy emberi csigolyába fúródott tatár nyílhegy. A kiállításon lehetősége van mindenkinek kipróbálni az íj megfeszítését, kézbe venni a kardokat, felpróbálni a sodronyinget, sisakot és hogy milyen nehéz volt egy tatár és egy magyar harcos teljes fegyverzete. Az érdeklődők digitális kódexet lapozgathatnak, és saját fotójukkal ellátott digitális képeslapot is küldhetnek családjuknak, barátaiknak. Egy interaktív CD a kiállítás anyagának bemutatása mellett a számítástechnika lehetőségeit felhasználva még bővebb ismereteket nyújt a tatárjárás kori életről, közigazgatásról, történelmi helyzetről. A szervezők szerint a kiállítás a gyermekeket is magával ragadja, és játékos történelemóraként is felfogható.
A mongol törzseket egyesítő Temüdzsint 1206-ban Dzsingisz néven nagykánná választották. 100 ezer főt számláló hadserege 1211–1227 között szinte egész Ázsiát meghódította. Az európai hódítás kötelezettségét unokái, Batu és Berke örökölték, hadjáratuk 1236-ban kezdődött, és 1242-ben ért véget.
A tatárok fő ereje, Batu vezetésével 1241 tavaszán a Vereckei-hágón keresztül tört be az országba, a hágót védő csapat megsemmisítő vereséget szenvedett, és a tatár előőrsök néhány nap múlva már a Pest környékén gyülekező magyar hadakkal csaptak össze. A IV. Béla vezette magyar sereg a tatár előőrsöket üldözve kelet felé nyomult. A tatár fősereg nagyobbrészt könnyűfegyverzetű lovasokból állt, a király vezette magyar sereg magját pedig a nehézpáncélos lovasság képezte. A végzetes összecsapásra a Sajó mellett, a mai Muhi közelében került sor 1241. április 11–12-én. A magyar haderő súlyos vereséget szenvedett, holtan maradt a csatatéren az ország világi és egyházi vezetésének nagy része. 1242-ben született IV. Béla leánya, Margit, akinek életét a szülők az ország megmeneküléséért Istennek ajánlották.
Erdélybe még a muhi csata előtt, 1241. március végén három irányból törtek be a tatárok. Az északi szárny a Radnai-szoroson keresztül jött – elpusztította Radnát, majd Besztercét, ezután Kolozsvár következett, és Erdélyt elhagyva elfoglalták Nagyváradot. A tatár sereget mozgásában 600 radnai szász „besorozott” is segítette, akik kényszerből kalauzolták a mongol–tatár hadakat az erdős vidéken.
Középen, az Ojtozi-szoroson át rontott be Erdélybe egy másik sereg, és legyőzte Pósa vajda erdélyi főseregét. A vajda is elesett az ütközetben, ezt követően foglalták el Küköllővárat is. A Vöröstorony-szoroson át betörő harmadik sereg foglalta el Szebent és Gyulafehérvárt, ugyanakkor feldúlták a Maros menti településeket egészen a Szeged melletti torkolatig.
Még a legóvatosabb becslések szerint is a Magyar Királyság lakosságának 15–20 százaléka, mintegy 300–400 ezer ember esett áldozatul a tatárjárásnak. Az országot megosztó ellentéteket és a tatár támadás borzalmait többek között a kortárs Rogerius nagyváradi kanonok örökítette meg Siralmas ének című művében, és az általa leírtakat számos, nemrég feltárt régészeti lelet is igazolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok