2009. július 06., 09:542009. július 06., 09:54
A rendezvényre a magyarországi Szépírók Társasága támogatásával zajló, A könyv utóélete című program részeként kerülhetett sor. A magyarországi kortárs szerző munkásságának megismerését célzó beszélgetés vitapartnere Csapody Kinga magyarországi irodalomtanár volt.
| 1960-ban született Vámosmikolán. Orosz–történelem szakon végzett Szegeden, majd esztétika szakon Budapesten. Fontosabb művei: - A bogyósgyümölcskertész fia (novellafüzér – 2003), - Dzsigerdilen, Török korom (regény, elbeszélések – 2004), - A Gézagyerek (Drámák, novellák – 2004), - Budapest – hídfőváros (novellák Fejér Gábor fotói mellé – 2005), - Házasságon innen és túl (novellák, 2006), A gyerek (regény, 2007), - Meleg kilincs. Versek 1976–2003 (Versek). |
A pergő ritmusban zajló beszélgetés során fény derült arra, hogy az orosz–történelem és esztétika szakon végzett írónak, noha középiskolás koráig nem volt erőssége a magyar irodalom, verseket már gyerekkorától írt.
Bár kezdetben régész, illetve rockzenész szeretett volna lenni, miután első ásatása során „feltárta” kutyája maradványait, illetve egy sikertelen zenekar-alapítási kísérletet követően, szerkesztőként dolgozott a Holnap, illetve a Pesti Szalon lapoknál, valamint a Palatinus Kiadónál. 1982-től publikál verseket, novellákat, regényei és drámái is megjelennek.
Elmondta, noha Magyarországon mindössze négy-öt olyan kortárs szerző él, akiknek a szerzői jogdíjak biztos megélhetést biztosítanak, és ő nem tartozik ezek közé, mégis szabadúszó íróként tevékenykedik jelenleg. „A drámáimból származó jogdíjakból, illetve alkalmi szerkesztői munkákból származó jövedelemből élek” – magyarázta Háy, aki azt is felfedte, hogy a furcsa neve szerzői álnév, amit az igazi vezetékneve kezdőbetűjének fonetikus kiejtése és keresztneve kezdőbetűjének Y-ná alakításából szerkesztett.
Szerzői álneve kapcsán kifejtette, hogy kezdetben azért írt álnéven, hogy Vámosmikolán élő rokonainak, barátainak ugyanúgy „Öcsi bácsi fiaként” maradjon meg, mint aki a faluból távozásakor volt. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy álneve védi az igazi családnevét viselő gyermekeit a hírnév káros hatásaitól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok