Gulag és Ecloga

Csíky Boldizsár elkötelezett képviselője a magyar komolyzenének. A zeneszerző életművének jellemző motívuma a bartóki csapás autentikus, de az alkotói szabadságban meghatározott követése: kompozícióiban közvetlen szervezőelemként vagy áttételes szimbólumhálóként jelenik meg a magyar népdalkincs.

Máthé Éva

Máthé Éva

2008. augusztus 22., 00:002008. augusztus 22., 00:00

– Marosvásárhelyen a múlt év végén köszöntötte a zeneszerető közönség és a szakma a hetvenedik életévét betöltött Csíky Boldizsárt. Ami korántsem jelenti azt, hogy – úgymond – letette a lantot. Sőt igen eredményes volt az Ön számára a 2008-as esztendő első fele.

– Valóban jelentős esemény volt számomra, hogy idén tavasszal Selmeczi György vezetésével a Kolozsvári Állami Magyar Opera bemutatta a Gulag című, 10-12 perces, sötét tónusú művemet. Köztudott, hogy vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy azok szenvedtek-e többet, akiket Auschwitzba vagy más haláltáborokba, illetve a gulág valamelyik börtönébe internáltak. Én ebben a vitában nem szeretnék részt venni. Korábban héber szvitet is írtam. Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy szimfonikus emlékkép.

– Mikor írta ezt a művet?

– Tavaly, év végén, az évfordulós koncerten bemutatták egy darabomat, s emiatt annyira benne voltam a nagyzenekari koncepcióban, hogy rögtön megírtam, talán két hét alatt. Tulajdonképpen az emberi szenvedés tiszteletének jegyében született. Első hallásra a mű nyomasztó atmoszférája a meghatározó. De a darabban a túlélés képe, lehetősége is benne van, és a lelkierő, ami ezt lehetővé teszi. Benne van a dráma, a kérdés, hogy miért akad ember, aki a másikat kínozza? Egyébként e téren az emberiség szörnyen találékony… Benne van ugyanakkor a távoli szülőföld reminiszcenciája. A végén latinul felhangzik egy Dávid-zsoltár szövege: a mélységből kiáltok hozzád...

– Tehát zenekarra és kórusra íródott a mű?

– Az utolsó percben jelenik meg a férfikórus. Egy kérdéssel zárul a szvit, tehát a hallgatóban nem a befejezettség érzése dominál, ez tulajdonképpen figyelmeztetés, hogy nem jó elfelejteni ezeket a dolgokat. A jelenkorban is zajlanak hasonló ügyek, még ha nem is Erdélyben, a közvetlen környezetünkben, hanem máshol.

– Ezek szerint Kolozsváron ősbemutatót tartottak, és valószínűleg Marosvásárhelyen is előadja majd a Gulagot a filharmónia zenekara?

– Remélem, hogy erre is sor kerül. Nagyon kellemesen érintett, hogy Cristian Mendeal, aki jelenleg a Bukaresti George Enescu Filharmónia karmestere, elkérte a partitúrát. Volt egy szakmai megbeszélésünk is ezzel kapcsoltban, ahol elhangzott néhány értékes megjegyzése, amelyeket meg is fogadtam.

– Nemrég tért haza Debrecenből, ahol szintén sikert aratott egy új kórusműve. Ez hogyan történt?

– Debrecen köztudottan a kóruszene fellegvára, és méltók is erre a megnevezésre, mert magas színvonalon szerveznek énekkari versenyeket és fesztiválokat. Népes közönség előtt szerveztek idén, július végén, augusztus elején egyhetes Bartók-kórusfesztivált és versenyt. Ezek idején az egész város megpezsdül. Pedig a kórusmuzsika nem a leglátványosabb műfaj.

– Nemzetközi jellegű zenei fesztivál volt?

– Igen, és szenzációs kórusok jelentek meg. Eljött például egy kiváló kórus a Fülöp-szigetekről. Ki gondolta volna, hogy ilyen színvonalon énekelnek ott modern kórusmuzsikát? Az argentin női kórus is elképesztő volt. A rendezvény keretében ugyanakkor folklórfesztivált is tartottak.

– Mi volt mindebben az Ön szerepe? Hogyan került kapcsolatba a rendezvénnyel?

– Nem is tudom, miért ért engem az a megtiszteltetés, hogy a fesztivált nyitó koncertre tőlem rendeltek egy kórusművet. Selmeczi Györgytől kértek egy hosszabb darabot, tőlem egy rövidebbet, és két olyan magyar szerzőtől is előadtak egy-egy darabot, akik korábban díjat nyertek a fesztiválon. Az én művemet a Debreceni Kodály Zoltán Kórus adta elő. Kiváló együttes. Mikor a szerző tudja, hogy egy magas színvonalú énekkar fogja megszólaltatni a művét, az nagyon inspiráló számára.

– Milyen címet adott a darabnak?

– A címe Ecloga, ami pásztorkölteményt jelent. Ez csak kórusra íródott, zenekari kíséret nélkül, mivel ilyen jellegű a debreceni fesztivál.

– Meséljen a kórusmű születéséről.

– Márciusban született, nagyon hamar megírtam. Az érdekessége talán az, hogy élt Budapesten egy Veress Sándor nevű zeneszerző, aki Bartók irányításával elment Moldvába, és népzenét gyűjtött. Ez 1930-ban történt. Fia, Claude Veress, akinek édesanyja egy svájci hölgy, elhozta nekem ezt a gyűjteményt, amit különben a Budapesti Akadémiai Kiadó meg is jelentetett. Azok a népdalok, amiket megtanultunk, ismerünk, egészen más változatban jelennek meg ebben a gyűjteményben. A nótafák mindig egy picit átformálják a dalokat. Csodálatos szövegekre találtam, amelyek rendkívüli módon inspiráltak. Két dallamot használtam fel a gyűjteményből, a szöveg pedig teljes egészében onnan származik.

– Hogyan hallja vissza a zeneszerző a saját művét?

– A negyventagú, Ella István vezette Kodály-kórustól előzetesen arról érdeklődtem, milyen technikai színvonalú legyen a mű? Azt a választ kaptam, hogy ez a kórus bármit elő tud adni. Így egy valóban nagyon nehéz dalt írtam. Ella mondta is, hogy az elején a kórus kicsit elborzadt tőle. De sikerült tökéletesen megszólaltatni. A főpróbán éreztem egy kis tartózkodást. Akkor beszéltem nekik Veress Sándorról, aki 1956-ben Magyarországról Svájcba menekült, és ott különböző intézményeket alapított. A svájci köztudatban ma is úgy él, mint a svájci zenei élet kimagasló személyisége. Utcát, teret neveztek el róla, emlékháza van. Végül megértette a kórus a mű szellemét. Mikor ismét elénekelték, nem ismertem rá a darabra. Nagyon fontos a kórus szubjektív hozzáállása.

– Milyen visszhangja volt az Eclogának?

– Biztató szakmai véleményeket kaptam, amelyeket azért óvatosan kell kezelni. Párkai István professzor, aki a magyar kórusirodalom szaktekintélye, komoly dicsérettel illette a darabot. Strausz Kálmán, a Budapesti Rádiókórus karmestere azt mondta, hogy nekem sikerült egyedül úgy folytatnom Bartókot, hogy az sem másolás, sem alibi ne legyen, hanem tényleg megpróbálom továbbvinni azt, amit ő elkezdett.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás