Fotó: Sapientia
Frissen készült vizsgafilmeket, fotóállításokat, installációkat – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakos diákjainak alkotásait mutatják be pénteken Kolozsváron. A nagyközönség számára is nyitott évzáró bemutatkozásról, a szakon zajló munkáról és lehetőségekről Jakab-Benke Nándor, a filmszak projektmenedzsere beszélt a Krónikának.
2018. június 21., 18:232018. június 21., 18:23
Évzáró bemutatót tartanak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakos diákjainak munkáiból pénteken délután Kolozsváron. A frissen elkészült államvizsgafilmeket, öt álló-és mozgóképes installációt, valamint három fotókiállítást felsorakoztató, First Cut elnevezésű rendezvény délután öttől kezdődik az egyetem Tordai úti épületében.
„Tavaly szerveztük meg először a bemutatkozót, hogy mutassuk be az államvizsgafilmeket a nagyközönségnek is. Ugyanis ezek a munkák az évzáró után szétszóródnak, van, ami bekerül fesztiválokra, van, amit elrejt a szerzője, van, ami nem tud kijutni nagyobb filmszemlékre. A First Cut jó lehetőség, hogy egy csokorban mutassuk be a vizsgafilmeket, de közben kiderült, hogy a többi évfolyam hallgatói is be karnak kapcsolódni, így másodévesek és mesterisek munkáit is meg lehet tekinteni” – mondta el megkeresésünkre Jakab-Benke Nándor, a filmszak projektmenedzsere.
Felhívta a figyelmet, nemcsak filmeket lehet látni a bemutatkozáson, hanem fotókiállítást is – hiszen fotósképzés is zajlik a szakon –, valamint a képzőművészetet és filmet átfedő installációkat is: ez azért jó, mert megmutatja, hogy milyen sokszínű a palettája mindannak, ami az egyetemen zajlik.
„A diákok kezdtek belejönni abba, hogy filmjeikben személyes ihletésű történeteket mondjanak el. Tavaly készült el a végzős Búzási Gyopár Babuka a fűben című, személyes ihletésű animációs dokumentumfilmje, amely rengeteg díjat nyert azóta. Úgy látom,
– fejtette ki Jakab-Benke Nándor. Hozzátette, az idei filmek emiatt hasonlítanak kicsit egymásra, mert mindeniknél érződik a személyesség, ugyanakkor megszólalásukban nagyon különböznek egymástól. Arra is kitért, hogy az alkotók közt akad, akinek fanyarabb a humora, olyan is, aki kedvesen, közvetlenül szól a nézőhöz, aki konvencionálisabban mesél, vagy aki a román újhullámos stílusban alkot – vagyis formailag nagyon különbözőek ezek a munkák.
Kifejtette, idén meglehetősen homogén a termés műfajilag, 10-15 perces fikciós kisjátékfilmeket készítettek a végzősök. A pénteki nyílt napon Incze Kata: Small Talk, Patrubány Csilla: Moha, Kovács Nóra: Nova, Dózsa Endre: Panka, Török Etele: Verekedős film, Frunza Roland: Vasárnap, Tasnádi Levente: Alvajáró, Csurka László: Szevasz, Laci című filmjét vetítik. Fotókiállítások: Ilyés Zalán: West End Punk, Kacsur Krisztina: Look Inside, Fóris Eszter: AbsztrAkt. Az installációk alkotói, hangosképek: Farkas Boglárka: Költözés; Ferencz Zsófia: Blue Shift; Fodor-Kiss Hunor: Monszun; Józsa Ádám: Maszk; Páll Adél: Split; Tóthpál Béla: Rush Hour, mozgófényképek: Kovács Flóra, Fülöp Anett: Sodrásban; Kovács Flóra, Fülöp Anett: Napfogyatkozás; Király Nóra, Dumitru Daniel: Street Art; Gödri Attila, Török Ádám: Divat.
Kérdésünkre, hogy mit javasol azoknak, akik a film-média szak iránt érdeklődnek, a szakember azt mondta, ahhoz, hogy filmet készítsen az ember, sok filmet kell nézni.
Az alkotás olyan dolog, amivel az ember gyakorlatilag egész nap, egész héten foglalkozik, állandóan gondolkozik ötleteken, terveken. Az alkotást nem lehet hétvégékre korlátozni” – fogalmazott az oktató.
A Sapientia filmművészet, fotóművészet, média szakán három szakirányon lehet államvizsgázni: rendezői, operatőri szakon, és akik az elméletet kedvelik jobban, azok az audiovizuális szakirányt választhatják. Az egyetemen a hallgatók megismerkednek a filmművészet alapjaival, megtanulhatják, hogyan kell a kamerát kezelni, ötleteikből kész forgatókönyvet írni, filmet rendezni és operatőri munkát végezni. Részletek a www.film.sapientia.ro honlapon olvashatók.
A Sapientia egyetem filmszakának végzősei alkotásaikban gyakran dolgoznak fel generációk közti konfliktust vagy kötődést, vagy a fiatal felnőtt korosztály kapcsolódási problémáit.
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!