2009. február 03., 09:392009. február 03., 09:39
A kortárs képzőművészetet népszerűsíti a Szatmár Megyei Múzeum szépművészeti részlegén nemrégiben megnyílt tárlat. „Nem szeretem, ha termeink üresen állnak, ezért úgy gondoltam, kiállítom a múzeumi gyűjtemény néhány darabját. Elsősorban a középiskolásoknak szántam ezt a tárlatot, hiszen ők nyitottabbak az ilyen jellegű művészeti termékekre. Remélem, ha már iskolás éveik alatt találkoznak ezekkel az alkotásokkal, később is szívesen néznek majd meg hasonló kiállításokat” – mesélte lapunknak Felicia Grigorescu, a művészeti részleg vezetője. Elmondása szerint a mai tárlatlátogatók nagy része a 19. századi darabokat keresi.
A szakember úgy véli, sokan azért zárkóznak el a kortárs művészetektől, mert nem értik a posztmodern alkotásokat, és rendszerint idegenkednek az ilyen témájú kiállításoktól. Szerinte ez az összeállítás tükrözi ezt a korszakot, és segíthet megszerettetni a szatmári fiatalokkal a köztük élő művészek munkáit. A huszonegy darabot számláló, csak a 20. század második felében készült műveket felvonultató tárlat péntek óta látogatható a múzeumhoz tartozó szatmárnémeti Vécsey-ház két földszinti termében. „A festők közül Liviu Paul, Nyíri Zoltán, Ion Ţânţaş, Silvia Timiş és Petkes János munkái révén ismerhetik meg a fiatalok a kortárs szatmári művészetet” – ismertette a részlegvezető, aki szerint a kiállítás hiánypótló szerepet tölt be. A festmények mellett helyet kapott Adrian Golban egyik szobra és Gheorghiade Maria textilmunkája is. A megnyitó óta már több középiskolai osztály is megtekintette a kiállított műveket.
A partiumi város művészei hamarosan külföldön is bemutatkoznak. „Városunk két elismert képzőművésze szombaton Olaszországba utazik. Radu Ciobanu szobrász ugyanis meghívást kapott a római Academia di Romaniatól, ahova vendégként Valer Sasu grafikust is magával viszi” – tájékoztatott Grigorescu. A huszonhat szoborból és néhány grafikából álló közös szemlét február 10-én nyitják meg Rómában, majd három hét után hazatér, és a szatmárnémeti közönség is megtekintheti. „A tárlat az Imago mundi elnevezést kapta. Tizenöt munkámat viszem el Olaszországba” – árulta el a grafikusművész. „Nagyon fontos számunkra ez a külhoni lehetőség, mert a nemzetközi megmérettetés mellett nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy szélesebb tömegek előtt is ismertté váljon napjaink szatmári művészete. A kiállítás anyaga katalógus formájában is megjelenik, így az érdeklődők hazatérve elmélyülten tanulmányozhatják, mik készültek városunk műtermeiben” – vázolta Felicia Grigorescu a római szereplés fontosságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok