2009. május 20., 10:412009. május 20., 10:41
A film női főszereplője Kathleen Gati (Gáti Kati) magyar származású kanadai–amerikai színésznő, a férfi főszereplő pedig Demeter András lesz. Emellett számos erdélyi magyar színész, többek között Váta Lóránd és Molnár Gizella is szerepet kap a filmben, amelyben svéd színészeket is láthat majd a közönség.
A magyar filmrendező, akit idén a filmszemlén a Mozgókép Mestere címmel tüntettek ki, az Európai Unió médiaprogramja által támogatott, a varsói székhelyű Független Filmalapítvány Script East nevű pályázatának keretében kapott meghívást Cannes-ba, ahol sikerült megállapodást kötnie a svéd koprodukciós féllel.
A kilenc hónapja tartó forgatókönyv-fejlesztő kurzusban 12 kelet-európai forgatókönyvíró előzetes pályázat alapján vett részt három helyszínen: tavaly ősszel Varsóban, februárban a berlini és most a cannes-i filmfesztiválon, melynek során producerekkel, rendezőkkel és forgatókönyvírókkal konzultálhattak terveikről.
Magyarországról Elek Judit és Berger László Visszatérés című forgatókönyve mellett Erdélyi Dániel Biztonság című projektjét is beválogatták a legjobb pályázatok közé. Elek Judit az MTI-nek elmondta: a kiválóan szervezett, nagyszerű programban, amelyben a társ-forgatókönyvíró Berger Lászlóval közösen vett részt, alapos dramaturgiai elemzéseket és inspiráló kérdéseket kapott filmtervéhez.
A készülő film forgatókönyvéhez két novella szolgált alapul: Mészöly Miklós Szárnyas lovak című munkája és Marguerite Duras Nyáron, este fél tizenegykor című kisregénye. A történet egy olyan, Svédországban élő, magyar származású székelyföldi asszonyról szól, aki a Ceauşescu-diktatúra idején tér vissza szülőföldjére, ahonnan zsidóként űzték el a holokauszt idején.
A film ennek a 48 órás látogatásnak, valamint a nő Erdélyben maradt gyerekkori szerelmének történetét dolgozza fel. Svédországba sokan emigráltak Erdélyből a holokausztot követően, de a rendezőnő szerint azért is kap hangsúlyt a göteborgi helyszín a filmben, mert a hitelesség szempontjából fontos volt, hogy a főszereplő és családja az erdélyitől nagyon különböző és messzi környezetből, a tengerpart mellől érkezzen vissza. Göteborg után a forgatás a Székelyföldön folytatódik, elsősorban erdőben és hegyek között, valamint Kézdivásárhelyen. A forgatás októberig tart, a film várhatóan jövő tavaszra készül el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok