A szerencsés kolozsvári nézők már láthaták Enyedi Ildikó fimjét a TIFF-en
Fotó: TIFF/Marius Mariș
Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmjét, a Testről és lélekről című alkotást péntektől július 6-ig láthatják az érdeklődők a romániai filmszínházakban. Magyarországot követően Románia az első ország, ahol a film eljut a nézőkhöz.
2017. június 29., 17:042017. június 29., 17:04
A Testről és lélekről című, Enyedi Ildikó rendezte filmet láthatják péntektől az érdeklődők a romániai filmszínházakban.
A számos rangos nemzetközi elismeréssel, a Berlinále Arany Medve-díjával is jutalmazott alkotást péntektől július 6-ig vetítik a mozikban: többek között a kolozsvári Florin Piersic, Győzelem, a brassói Cinema One, a temesvári Cinema City, a marosvásárhelyi Cinema Arta 3D és és Cinema City moziban, Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen és a Cinema Palaceben, Sepsiszentgyörgyön a Művész moziban, Nagybányán a Dacia filmszínházban, Székelyudvarhelyen és Kovásznán a művelődési házban, Szatmárnémetiben az Ancora moziban, és Bukarestben is több filmszínházban láthatja a közönség.
A filmet egyébként láthatta már június elején Kolozsváron a Nemzetközi Transilvania Filmfesztivál (TIFF) közönsége. A vetítések részletes programja a film román nyelvű Facebook-oldalán található.
A világ filmkritikusait tömörítő FIPRESCI, az ökumenikus zsűri és a Berliner Morgenpost olvasói is ezt az alkotást tartották a legjobbnak. Ilyen teljesítményre több mint harminc éve nem volt példa a magyar filmiparban, hiszen a magyar filmtörténetben eddig mindössze egy filmnek sikerült az Arany Medvét megszereznie, Mészáros Márta 1975-ben az Örökbefogadás című filmjéért kapta meg a világ egyik legrangosabb filmes elismerését.
A filmbe a zsűri nemcsak az egyedülálló kivitelezés miatt szeretett bele, hanem azért is,
A történet egy vágóhíd igazgatója és az ugyanott dolgozó minőségi ellenőr közötti kapcsolatot mutatja be, akik szarvasként minden éjjel, ugyanabban az álomban találkoznak. A két főszerepet Borbély Alexandra és Morcsányi Géza játssza, a filmben megjelenik még Tenki Réka, Nagy Ervin és Mácsai Pál is.
„Mi lenne, ha egy nap találkoznál valakivel, aki éjjelente ugyanazt álmodja, mint te? Vagy pontosabban:
Örülnél neki? Vagy megijednél? Esetleg romantikusnak találnád? De mi van, ha te cseppet sem vagy romantikus alkat? Hogy nézel egy-egy gyengéd álom után másnap, éberen ennek az idegen embernek szemébe? És, mi van, ha az illető nem kifejezetten szimpatikus neked? Próbálnád megszeretni? Hogy lehet az, hogy éjjel, egymástól több kilométerre, magányos ágyatokban fekve egymáséi lehettek, de nappal, hús-vér valótokban egymással szemben állva még egy vacak első randevút sem tudtok normálisan lebonyolítani? És mi van, ha a második találkozó is kínosan sikerül? A harmadik meg kifejezetten szégyenletes? Feladnád? És ha feladnád, kibírnád?" – olvasható a filmről a Port.hu-n.
A Testről és lélekről Enyedi Ildikó számára a visszatérést jelenti 18 évnyi kihagyás után. Előző filmje, a Simon mágus még 1999-ben jelent meg, és a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál FICC különdíját nyerte el vele. A Simon mágus benne van minden idők 12 legjobb magyar filmje között, de a New York Times magazin film top 10-es listáján is szerepelt. Enyedi Ildikó az egykori Balázs Béla Stúdió tagja volt, amely 1989 előtt Kelet-Európa egyetlen független filmstúdiójaként működött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!