Felméri Cecília, Zoltán Béla és László Noémi kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat
Fotó: Facebook/Kelemen Hunor
Közzétette az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjban részesülők névsorát.
2021. január 22., 10:042021. január 22., 10:04
2021. január 22., 12:422021. január 22., 12:42
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2021-ben is köszönetet mond a magyar kultúra napján azok munkájáért, akik az erdélyi magyar kultúrát gazdagítják művészetükkel, alkotásaikkal. Ezért
– írta Kelemen Hunor szövetségi elnök péntek délelőtt a Facebook-oldalán.
amit pótolni fognak akkor, amikor biztonságban összegyűlhetnek, találkozhatnak egymással, és közösen ünnepelhetnek.
Az RMDSZ pénteki közleménye röviden be is mutatja a három díjazottat:
László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, József Attila-díjas költő, műfordító, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, de volt a Helikon szerkesztője és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is. Bár jobbára klasszikus hagyományokat folytat, költészete mégis az erdélyi magyar irodalom egyedi színfoltja. Költészetét a forma vonzásából a szabad vers tág tere irányába ható igyekezet, a metafizikai eszmefuttatásra való hajlam, a leírás pontossága jellemzi. A 90-es évek óta rendszeresen ír gyermekverseket, hiszen nála a gyermekek nemcsak közönségként léteznek, hanem mint belőle szóló beszélők. Felnőtteknek szóló versesköteteket is publikált, a tavaly megjelent Műrepülés egy, a költő, képzőművész és nyomdász együttes próbálkozása arra, hogy a verseket és képeket olyan könyvvé, tárggyá formálják, amely méltó helyet vív ki magának a magyar irodalmi hagyományban.
Zoltán Béla 1977-ben született, a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen diplomázott, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Zoltán Béla jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Művészetét a kísérletezés jellemzi, festményei az antitézis jegyét hordozzák magukban, amelyek néha a belső félelmek kezeléseként, máskor pedig a valóság tükreként szolgálnak. Alkotásai megkérdőjelezik a valóság és fikció, az anyagiasság és illékonyság, a mozdulatlanság és mozgás, a láthatatlanság és hiány közötti törékeny határokat.
Informatika osztályban járt, jogot kezdett el tanulni, hogy azután véletlenszerűen bábszínész legyen, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakára felvételizzen. Felméri Cecília úgy csöppent bele a filmkészítés világába, hogy a Sapientián kezdett el filmeket rendezni: 2005-ben A bárányok meghalása című animációs reklámfilmet, 2008-ban a Kakukk című rövidfilmet, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem mesteris hallgatójaként 2012-ben a Boldogságpasztilla című kisjátékfilmet, 2010-ben a Mátyás, Mátyás animációt, 2011-ben a Végtelen percek kisjátékfilmet.
A kolozsvári filmrendező első nagyjátékfilmje 2020-ban a zsűri különdíját nyerte el a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon. A tavaly januárban, magyar–román koprodukcióban elkészült Spirál egy lélektani dráma és egy természetes építkezési folyamatnak a része, ugyanis Felméri Cecília hosszú utat járt be a nagyjátékfilm megjelenése előtt. Kisfilmjei sikeresek voltak több rangos filmfesztiválon: a rendezőt a CineFest-en „A jövő reménysége díj”-jal, a Magyar Filmszemlén a „Legígéretesebb fiatal tehetség díj”-jal ismerték el.
Felméri Cecília operatőr, rendező, forgatókönyvíró, animátor, riporter, vágó, szereplő, rendezőasszisztens és producer; a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem film, fotó, média szakán rendezést tanít.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
szóljon hozzá!