Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Televíziós bemutatásra készülő alkotások támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet (NFI): a támogatott pályázatok között van egy televíziós sorozat az Aranybulla történetéről, egy dokumentumfilm a táncházmozgalomról és A fény felé címmel a Csík Zenekar műsorának filmfeldolgozása is.
2021. augusztus 04., 15:582021. augusztus 04., 15:58
2021. augusztus 04., 16:332021. augusztus 04., 16:33
„A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó tévés alkotások is készüljenek” – olvasható a Nemzeti Filmintézet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Mint írják, a magyar jogrendszer egyik első mérföldköve, az Aranybulla történetéről készül négyrészes tévésorozat Kriskó László rendezésében az NFI 600 millió forintos gyártási támogatásával. A kalandos úton trónra került II. András király az ország létét veszélyeztető belső és külső ellenségek legyőzésére 1222-ben olyan korszakalkotó törvénycsomagot fogadott el, amely egyensúlyt teremtő, új gazdaságpolitikát hozó, jogbővítő és a kontinentális Európában egyedülálló dokumentum volt.
Táncház – egy szép történet címmel Sebő Ferenc rendezésében készül dokumentumfilm az 1970-es évek elején ellenálló mozgalomként indult és 30 évvel később nemzetközi modellként elismert közösségteremtő módszerről. A ma is virágzó magyar táncházmódszert 2011-ben a az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára, mint védett hagyományőrző módszert.
A Kossuth-díjas Csík Zenekar szokatlan felállásban lép fel A fény felé című, népszerű adventi műsorában a versek, a népzene és improvizációk ötvözetével. A különleges műsor filmfeldolgozása a Nemzeti Filmintézet 7 millió forintos támogatásával készül.
Az Embernek farkasa című dokumentumfilm gyártását 45 millió forinttal támogatja a Nemzeti Filmintézet.
és a világtörténelem emberi kegyetlenségeit, történéseit mutatja be az azt megéltek és leszármazottaik elbeszélésein keresztül” – áll a közleményben. Mint írják, a pályázatokról bővebb információ a https://nfi.hu/hu/tv-palyazatok linken érhető el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!