Haáz Sándorról, a székelyföldi Gyermekfilharmónia vezetőjéről is készül portré
Fotó: Tamás Attila
Kilenc magyarországi mellett hat határon túli alkotó készítheti el dokumentumfilmjét a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Magyar Média Mecenatúra Programjának támogatásával.
2018. június 08., 20:352018. június 08., 20:35
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az idei Ember Judit-pályázat első fordulójában a filmek gyártására 111,8 millió forintot ítélt oda a testület. A dokumentumfilmeknek 2019. augusztus végéig kell elkészülniük, és az azt követő hónapokban mutatják majd be az alkotásokat a közmédia csatornái, a Hír TV és az ECHO TV.
A határon túlról érkezett pályázók közül támogatásban részesítette a testület A Fili karnagya című filmmel jelentkező
Maksay Ágnes a Szefket rejtélyben a kolozsvári születésű Széfeddin Sefket Tibor nemzetközi filmes karrierjét követi végig. Moldovai Katalin Peremvidéken című filmjének középpontjában az erdélyi Szántó Sándor református lelkész és Farkas Béla, a szórványfelekezet gondnokának munkája és barátsága áll majd. Répaszelet címmel Vargyasi Levente a répatermesztést két szálon - mezőgazdasági és gyári munkásokon - keresztül hozza közelebb a nézőkhöz.
A Bakancslista alkonyatban című mű Simó Ibolya rendezésében a székelyudvarhelyi szépkorúak társaságának tagjairól szól majd,
A tájékoztatás szerint a magyarországi pályázók közül Kerekes András Levelek a bolondokházából címmel rendezhet filmet egy asszony tragédiájáról, akitől ÁVH-s férje elvette közös gyermeküket, majd a nőt elmegyógyintézetbe záratta. Rozgonyi Ádám a Hazatérők című alkotásában a trianoni döntés után Magyarországhoz visszacsatolt Somoskő és Somoskőújfalu századfordulós történetét mutatja be.
Szentgyörgyi Bálint A vádlott vádló című filmjében a Nagy Imrére halálos ítéletet kimondó bíró, Vida Ferenc ellentmondásos szakmai életútját viszi képernyőre. Pap Ferenc a Fehér Ház című alkotásban a Képviselői Irodaház múltját, a kommunista diktatúrában betöltött szerepét eleveníti fel, Király Levente Piedone nyomában! címmel Bud Spencerről fog forgatni, Kriskó László pedig, Példát mutatva Európának című filmjében a 450 évvel ezelőtti tordai Országgyűlésen a világon elsőként törvénybe iktatott vallásszabadság kapcsán járja majd körbe Erdély örökségét.
Dudás Viktor a Magyarország jazz élete egykor és ma című alkotásában a műfaj anyaországi történetét dokumentálja, míg Maróti-Agóts Ákos és Novák Tamás a legendás piarista paptanár, Jelenits István életéről készít filmet - annak azonos című könyve nyomán - Betű és lélek címmel - közölte az NMHH.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!