Fotó: A szerző felvétele
2009. május 11., 10:562009. május 11., 10:56
A tárlat anyagát Banner Zoltán művészettörténész méltatta. „A szobrászat közösségi művészet” – idézte Henry Moore szobrászművészt Banner, majd hozzátette, ez azt jelenti, hogy a „formával, tapintással foglalkozó szobrász” mindig saját közösségének alkot, hazája nagyjait és jelentős eseményeit formázza meg körbejárhatóan. „Mert mivégre van a szobrász? Hogy formát adjon a példás embereknek és sorsfordító eseményeknek. A térbeli formákat alkotó művész az Úr teremtő kezét melegíti újra, s az Isten visszanéz rá” – fogalmazott Banner.
„A szobrász elsősorban arra született, hogy monumentális szobrokat készítsen közterekre” – mondta a méltató. Sajnos Erdélyben Trianon után már magyar ember ritkán kapott ilyen megbízást. Gergely készített szobrokat a székelység néhány nagy alakjáról: Orbán Balázst és Benedek Eleket is megformázta, de a művek sajnos nem lehettek hosszú életűek. Apáczai Csere Jánosról készített, életnagyságnál nagyobb szobra azonban ma is áll az Apáczairól elnevezett kolozsvári gimnázium előcsarnokában.
A KREK megbízásából több szobrot és plasztikát is tervezett Váradra: az ő keze munkáját dicséri például az Ezredév emléktéren álló Lorántffy-szobor, a váradréti református templom udvarán álló emlékmű, amelyet a partiumi ötvenhatosok emlékére állítottak, illetve a váradolaszi református templom udvarán található millenniumi emlékkő. „Addig él Erdély, míg értéket őriz és teremt” – fogalmazott a püspök. Az ’56-os emlékmű a művész utolsó munkája volt. „Imádkozott, hogy azt az egyet még befejezhesse” – mondta Tőkés.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.