Eltűnőfélben lévő mesterségek felkiáltójelei – Vargyasi Levente szentgyörgyi fotográfus, dokumentumfilmes legújabb alkotásáról

Eltűnőfélben lévő mesterségek felkiáltójelei – Vargyasi Levente szentgyörgyi fotográfus, dokumentumfilmes legújabb alkotásáról

Az erdélyi cukorrépa-termesztés végnapjait követi nyomon Vargyasi Levente sepsiszentgyörgyi fotográfus, dokumentumfilmes legújabb alkotása, a Keserédes, amely kettős nézőpontból láttatja a kisgazdák vergődését, a cukorgyárak bezárását. A filmről, amelyben elkeseredett helyzetben lévő termelők, ellehetetlenített vállalatok vezetői vallanak helyzetükről, Vargyasi Leventét kérdeztük.

Kiss Judit

2020. július 23., 07:502020. július 23., 07:50

– Keserédes című, legújabb dokumentumfilmje korábbi alkotásaihoz hasonlóan eltűnőfélben lévő mesterségről, iparágról szól, azt igyekszik megörökíteni: a cukorrépa-termesztést. Korábbi alkotásai közül a Szenesek című például a székelyföldi szénégetők, a Tehenesek pedig a tehéntartók életformáját, gondjait helyezte reflektorfénybe. A kihalófélben lévő foglalkozások rögzítése inkább a célja, vagy a gazdák gondjaira szeretné ráirányítani filmjeivel a figyelmet?

– A Tehenesek című filmem személyes emlék továbbéltetése volt, azért szerettem volna elkészíteni, mert én is érintett voltam, hiszen már gyerekkoromban szoros kapcsolatom volt a gazdálkodással. Az ötlet, hogy a cukorrépa-termesztésről készítsek filmet, a 2017-es, a tehéntartó gazdák gondjairól szóló alkotás bemutatójakor született: odajött hozzám a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Könczei Csaba, ő hívta fel a figyelmemet az ágazat gondjára, mondván: ha most nem fogom elkészíteni ezt a filmet, akkor lehet, hogy már nem lesz alkalmam rá. Ez a mezőgazdasági ágazat ugyanis eltűnőfélben van a mi környékünkön.
 
– Mikor készült a film? Melyik pillanatát rögzíti az ágazat gondjainak?

– A 2018-as évben forgattuk, és 2019 elején fejeztük be rendezőtársammal, T. Bányai Péterrel, a bukaresti köztévé Magyar Adásának vágójával. A cukorrépa-termesztés múltjáról tudni kell, hogy Brassó, Kovászna és Hargita megyében sokkal több cukorrépát termesztettek egészen az 1970-es  évek végéig, mint krumplit. Inkább cukorrépa-, mint krumplitermesztő vidék volt ez, nagy mezőgazdasági hagyománya volt az ágazatnak. A Brassó megyei Botfalu cukorgyárát a szerencsi cukorgyár építtette az 1890-es években, és azóta minden évben készítettek ott cukrot, háború idején is működött a gyár.

Galéria

A kihalófélben lévő erdélyi cukorrépa-termesztést az utolsó pillanatokban rögzítette Vargyasi Levente dokumentumfilmje

Fotó: Vargyasi Levente

– De ez már a múlt. Mostanra eltűnőfélben van a Székelyföldön a cukorrépa-termesztés is, akárcsak a szénégetés vagy a kerekes mesterség, amiről korábban készített filmet.

– Igen, ha belegondolok, kicsit úgy tűnhet, mintha utolsó pillanatban dokumentálnék mesterségeket. De nem szeretném, hogyha valahol megjelenek, akkor már lehessen tudni, hogy az illető foglalkozás, iparág megszűnik. Persze van olyan célom is, hogy nem szeretném, ha ezek az kisipari ágazatok nyom nélkül tűnnének el.

Idézet
A cukorrépa-termesztők helyzetét is valóban a 24. órában rögzítettük. Nem akarok vészmadár lenni, de nem látom ennek az ágazatnak a fényes jövőjét azért sem, mert a globalizáció arrafelé tolja ezeket a mezőgazdasági ágazatokat, hogy a terméket más országokban termelik, ide csak elhozzák, és mi csupán fogyasztók vagyunk. Bár szükség lenne az itteni cukorrépa-termesztésre, a versenyt nem lehet felvenni a külföldiekkel, akik idejönnek, felvásárolják a gyárakat, majd bezárják.

Ahogy a nagyváradi cukorgyárral is történt, a Diamanttal: jött a németországi cég, megvásárolta. Az ott dolgozó idős ember, aki a filmünkben szerepel, fotókat készített arról, hogy a gyárépületet eltüntették, szétszedték, betemették a helyét is.

– Ilyen értelemben a most élő generációk ezen iparágaknak gyakorlatilag a kimúlását nézhetik végig?

– Igen, azért is fontos számomra ezeknek a filmeknek az elkészítése, mert a megszűnési folyamat akkor történik, amikor én élek. Ha csupán egy múltbeli történésről lenne szó, nem érintene meg ennyire.

Idézet
De gyerekkoromban még én is cukorrépát fejeltem, a háromszéki Nyújtódon a nagyszüleim termesztették. Emlékszem, cukorrépahegyek álltak a vasutak mellett, mindez már a múlté.

A mi mezőgazdászaink olyan növényeket fognak termeszteni, amikről mások mondják meg, hogy milyen legyen, mennyi legyen, milyen magból. A mi saját identitásunkhoz kötődő, a mi éghajlatunknak kedvező növények lassan ki fognak veszni. És nem ezeket fogják termeszteni, vagyis nem azt, ami jó lenne a mi mezőgazdászaink, a föld, az éghajlat szempontjából, hanem azt, amire több szubvenciót ad az Európai Unió. Gazdasági irány ez.

Galéria

Fotó: Vargyasi Levente

– Filmjei számos szakmai elismerést kaptak. Olyan irányú visszajelzések érkeztek-e, amelyek a gazdák megsegítésére irányulnak a dokumentumfilmjeinek köszönhetően? Valakiknek üt-e szöget a fejébe, hogy ha kihal a mesterség, akkor mi lesz azokkal, akik generációkon keresztül ezzel foglalkoztak?

– T. Bányai Péter kollégámmal azért is készítjük el ezeket a filmeket, hogy felkiáltójelek legyenek. Úgy érzem, megváltozott az ingerküszöb is: nem biztos, hogy akár egy tüntetés vagy egy dokumentumfilm a várt hatást gyakorolja a környezetre. Ha a cukorrépának két gyökere lenne, az nagyobb eséllyel hívná fel a figyelmet a jelenségre. Remélhetőleg sok embert megérintenek ezek a dokumentumfilmek, azt is reméljük, hogy vannak, akik elgondolkodnak rajta. És abban is bízom, hogy az emberek a filmekben bemutatott kisgazdák életéről másként fognak gondolkodni, esetleg többen fognak helyi terméket fogyasztani, vásárolni, mint multik által gyártott termékeket.

– A filmet nemrég tévében láthatták a nézők, de mozis bemutatója még nem volt. Mikor számíthat erre a közönség? És mi szerepel a további filmkészítési tervei közt?

– Szeretnénk moziban bemutatni a Keserédest, de lehet, hogy csak online vagy szabadtéri mozi formájában valósul meg egyelőre. Egyébként azt tervezem, hogy ezek után kicsit pozitívabb kicsengésű filmet készítenék, nem szeretnék csak a kihalófélben lévő foglalkozások dokumentálásába belefásulni. De nyilván ez sem biztos, mert a jövő általában átírja a korábbi elképzeléseket. Így volt a Tehenesek című filmmel is: amikor befejeztem, akkor is azt mondtam, hogy több ilyesmit nem készítek, de aztán jött a lehetőség, hogy meg kellene örökíteni az eltűnő cukorrépa-termesztést. Mindig úgy indul, hogy dokumentálunk egy mesterséget, iparágat, viszont amikor kicsit jobban beleássuk magunkat, akkor derül ki, hogy ennél több van ebben a történetben: nemcsak a szépségét kell megmutatni egy iparágnak, hanem a kilátásait vagy kilátástalanságát is.

Meszesek, szenesek, tehenesek, kerekesek

A sepsiszentgyörgyi Vargyasi Levente fotográfusként és filmkészítőként egyaránt ismert. Alkotásait számos szakmai elismeréssel jutalmazták. Többek közt 2019-ben a Kovács László- és Zsigmond Vilmos-operatőrverseny dokumentumfilmes kategóriájában bizonyult a legjobbnak, rangos szakmai díját a Tehenesek című dokumentumfilm képi világával érdemelte ki. A 2017-ben készült Tehenesek a háromszéki szarvasmarhatartók helyzetét tárja fel a 2015 és 2017 közötti periódusban. Párhuzamos gazdasorsokkal találkozik a néző, a filmben szerepel az egyesületi elnök, a hagyományosan gazdálkodó vidéki kisgazda, a gazdákat egyesítő szövetkezet, a fejlesztésekben gondolkodó, húsmarhákat tenyésztő nagygazda. A gazdákon kívül fontos szerep jut az érdekvédelmi szövetkezeteknek, egyesületeknek is. A Meszesek című néprajzi dokumentumfilm a hagyományos erdei iparról, az erdőlést, bányászatot és kohászatot ötvöző mészégetésről, az ahhoz kötődő életformáról, egy vargyasi mészégető mindennapjairól szól: Kinda István néprajzkutató és Vargyasi Levente alkotópáros filmjei sajátos kordokumentumok, veszélyeztetett foglalkozások és életvilágok megörökítései. A Szenesek Vargyasi Leventének szintén Kinda István néprajzkutatóval közösen készített filmje: a hagyományos ipart és az ahhoz kötődő erdei életformát egy farkaslaki szénégető család révén ismerjük meg. A Kerekesek című néprajzi dokumentumfilm főszereplője Gál József, a háromszéki Zabola utolsó aktív kerekesmestere. A filmben szereplő Bende Tibor kovács is az utolsók közt van a községben, aki még fel tud vasalni egy fából készült szekérkereket.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 22., péntek

Kovács András Ferenc költészeti díjat alapít a Látó a 64 éves korában elhunyt költő emlékére

Kovács András Ferenc költészeti díjat alapít a Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában elhunyt erdélyi magyar költő emlékére – jelentették be az alapítók pénteken Marosvásárhelyen.

Kovács András Ferenc költészeti díjat alapít a Látó a 64 éves korában elhunyt költő emlékére
2024. március 22., péntek

Kulisszatitkok, jelmezpróba, adománygyűjtés, Rokonok: a színházi világnapra készül a kolozsvári színház

A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.

Kulisszatitkok, jelmezpróba, adománygyűjtés, Rokonok: a színházi világnapra készül a kolozsvári színház
2024. március 22., péntek

Guy Ritchie a Pilvaxban – Kritika a Most vagy soha! című filmről

A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.

Guy Ritchie a Pilvaxban – Kritika a Most vagy soha! című filmről
2024. március 22., péntek

Kétszáz váradi és szalontai diák vett részt a Szigligeti Társulat nevelési programján

Mintegy kétszáz, főként középiskolás diák nézte meg a nagyváradi Szigligeti Társulat Magyarosaurus Dacus című előadását és vett részt az előtte és utána zajló beszélgetésen csütörtök este a színház Súgólyuk című színházi nevelési programja keretében.

Kétszáz váradi és szalontai diák vett részt a Szigligeti Társulat nevelési programján
2024. március 22., péntek

Anthony Hopkins és Mads Mikkelsen legújabb filmjeit is vetítik a TIFF-en

Az Anthony Hopkins és Mads Mikkelsen főszereplésével készült új filmeket, valamint nagy európai fesztiválokon bemutatott alkotásokat is vetítenek a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) júniusban – közölték a kolozsvári szemle szervezői.

Anthony Hopkins és Mads Mikkelsen legújabb filmjeit is vetítik a TIFF-en
2024. március 21., csütörtök

Emelt fővel: erdélyi témát feldolgozó film gyártására is biztosít támogatást a Nemzeti Filmintézet

Hat televízió- és streaming szolgáltatásra készülő film gyártására szavazott meg támogatást a Nemzeti Filmintézet (NFI), amelyek között megtalálható egy erdélyi témát feldolgozó dokumentumfilm is.

Emelt fővel: erdélyi témát feldolgozó film gyártására is biztosít támogatást a Nemzeti Filmintézet
2024. március 21., csütörtök

Elment a kortárs magyar próza „svájciórás-mestere” – Örök nyugalomra helyezték Szilágyi István Kossuth-díjas írót Kolozsváron

A kolozsvári, erdélyi, magyarországi és román irodalmi élet személyiségei, pályatársak vettek búcsút a kincses városban a március 13-án, életének 86. évében elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas írótól csütörtökön.

Elment a kortárs magyar próza „svájciórás-mestere” – Örök nyugalomra helyezték Szilágyi István Kossuth-díjas írót Kolozsváron
2024. március 21., csütörtök

Nagyböjti elcsendesedés a két Madarassy, István és András munkáival

Nagyböjti elcsendesedésre nyújt lehetőséget Madarassy István Kossuth-díjas ötvös és szobrászművész, valamint festőművész fia, András aradi kiállítása, amelyet szerda este nyitottak meg a megyei múzeum szépművészeti osztályának Clio-termében.

Nagyböjti elcsendesedés a két Madarassy, István és András munkáival
2024. március 20., szerda

A székelység múltjába kalauzoló néptáncszínházi produkcióra készül a Duna Művészegyüttes

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében a Müpa Fesztivál Színházában mutatja be legújabb, kétfelvonásos néptáncszínházi produkcióját a Duna Művészegyüttes április 6-án Székelykapu címmel.

A székelység múltjába kalauzoló néptáncszínházi produkcióra készül a Duna Művészegyüttes
2024. március 19., kedd

Csak a Kung Fu Panda nézettebb a Most vagy soha! című filmnél az erdélyi mozikban

Rekordnézettséget ért el Erdélyben a Most vagy soha! című film, három nap alatt 11 ezren látták – közölték kedden szerkesztőségünkkel a film romániai forgalmazói, a Taylor Projects és A Vándormozi.

Csak a Kung Fu Panda nézettebb a Most vagy soha! című filmnél az erdélyi mozikban