Egyébként az intézmény nagyívű felújítás miatt bezárta kapuit, két évig nem lesz nyitva, de a gyerekeknek szóló foglalkozások nem szünetelnek.

Drámapedagógus és környezeti nevelői tapasztalatom segít abban, hogy olyan foglalkozásokat tervezzek a múzeum égisze alatt, amelyek élménypedagógiai módszereken, interaktivitáson alapulnak” – mondta el Márk-Nagy Ágota.

– fejtette ki Márk-Nagy Ágota. Hozzátette, nemcsak az fontos, hogy miként segíti a tanult dolog megérteni az adott történelmi kort, tudományos kiállítást vagy irodalmi-kulturális adathalmazt, hanem az is, hogy az ismereteket szervesen beépítsék a világlátásukba, önismereti folyamataikba, értékrendszerükbe.

„Manapság nem túl gyakran találkozni csodára éhes, a felfedezés örömét megélő gyerekekkel. Viszont az élménypedagógiai módszerek varázsmódszerek, az érzékszervekre ható játékokkal, a kreativitás előcsalogatásával, a csoportmunkának köszönhetően hosszú időre vésődnek be az emlékezetbe, a csapatmunka pedig magában rejti a személyközi mélyebb találkozások lehetőségét” – mondta a múzeumpedagógus.

„Volt vendégkiállításunk: a nyíregyházi Jósa András Múzeumból érkezett kuruc kori fegyvereket és viseleteket láthattunk épp a Vécsey-házban, aminek az udvarán állt az egykori vár éléskamrája, és ahol a szatmári béke feltételeit 1711-ben Rákóczi nemesei letárgyalták. A hetedikes-nyolcadikos diákok, akik magyarságtörténelmet tanulnak az iskolában, felpróbálhatták a korabeli ruhákat – nyilván a másolataikat –, megtekinthették, miként működtek a fegyverek, szelfizhettek, csoportfotókat készíthettek. És ez olyan élmény, ami lelkesedéssel tölti el a gyerekeket, ugyanis sokat számít, hogy élményeken keresztül közelítjük őket az ismeretekhez” – mondta a múzeumpedagógus.

– ecsetelte az izgalmas helyszíni foglalkozást a múzeumpedagógus. Mint mondta, ha a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerülnek a vizsgált anyaggal, akkor utána másképp lehet nekik a történelemről beszélni, míg ha csak egy száraz előadást hallgatnak meg, a lényege nem marad meg bennük. Ha viszont találnak egy régi pénzérmét, megtörténik a varázslat.

„Emlékszem, én ötödikes koromban találtam egy régi pénzérmét, és akkortól kezdve régész szerettem volna lenni. Felejthetetlen érzés volt, és a gyereket, igenis, elvarázsolhatja a hasonló felfedezés. Találjon valamit, fedezze fel, mesélhesse el a barátainak, ez életre szóló élmény lehet” – mondta Márk-Nagy Ágota. Hozzátette, bármilyen kiállítást is látogatnak meg a gyerekek, szükség van interaktív játékra.

„Szerencsésnek tartom magam, hogy a Szatmár Megyei Múzeumhoz kerültem, mert sokáig kerestem a helyem. Színházi rendezői szakot végeztem, drámapedagógiával, környezeti neveléssel foglalkoztam, így az általam tanult és civil szervezeteknél gyakorolt élménypedagógiai módszereket nagyszerűen tudom alkalmazni kiállítási terekben, a különböző múzeumi programokban – mondta a múzeumpedagógus.

„Jelenleg egy irodalmi körtúrát terveznék az Ady–Kölcsey–Petőfi irodalmi tengely mentén: Ady Endre Szatmár megye szülöttje – Érmindszenten, vagyis Adyfalván található a felújított szülőháza, Kölcsey sződemeteri szülőháza Tasnád mellett található, és Nagykárolyhoz a kétszáz éve született Petőfi személye kötődik: jó lenne, ha a gyerekek ezeket a helyszíneket mind megismerhetnék. A nagykárolyi Károlyi-kastélyban szeretnék megvalósítani családok, illetve gyerekek számára egy kincskereső nyomozójátékot” – sorolta a múzeumpedagógus.