A kortárs magyar fotográfia egyik legismertebb alkotója, Korniss Péter egyéni kiállítását nyitották meg kedd este a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház kiállítóterében. A megnyitón a művész is jelen volt, akinek fotói betekintést nyújtanak az archaikus, népi világba.
2016. május 25., 16:492016. május 25., 16:49
Damokos Csaba képzőművész elmondta, két éve látta Korniss Péter kiállítását Csíkszeredában, akkor döntötték el, hogy azt Sepsiszentgyörgyre is el kell vinni. Ennek ellenére teljesen más anyagot mutatnak be most a Lábas Házban, mint amit korábban Csíkszeredában láthatott a közönség. „A művész munkássága egyenrangú a nagy magyar fotósokéval, így Robert Capa, André Kertész, Szipál Márton, Brassaï, vagy épp Moholy-Nagy László sorozataival. Korniss Péternél jelentősebb magyar, illetve erdélyi származású fotográfus nem létezik jelenleg\" – emelte ki Damokos Csaba.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a városi önkormányzat nevében köszöntötte az 1937-ben Kolozsváron született, 1949 óta Magyarországon élő művészt, aki saját bevallása szerint, hiába él Budapesten, megmaradt erdélyi embernek.
Tóth Gödri Iringó művészettörténész kifejtette: ez a kiállítás a bizonyíték arra, hogy a mai napig élnek és tevékenyen dolgoznak nagy magyar fotográfusok. A művészettörténész elmondta, először Korniss sajtófotóival ismerkedett meg, amelyek a Nők Lapjában és egyéb folyóiratokban jelentek meg, csak ezután találkozott az archaikus, népi világot bemutató fekete-fehér sorozattal, amelynek darabjait a fotós a \'60-as, \'70-es években, különböző Kárpát-medencei falvakban készített, és már ekkor világszínvonalú alkotásoknak számítottak.
Tóth Gödri Iringó szerint Korniss a népi világot nem egyszerűen megörökítette, ennél sokkal többet jelentenek a képei, hiszen történetet mesélnek. „Korniss fotóit megfigyelve olyan érzésünk támad, mintha egy mese elmondásába kezdene valaki, mi pedig várnánk a folytatást: beindítanak valamit, kíváncsivá tesznek, szeretnénk többet tudni az alkotásokon látható szereplők életéről\" – tette hozzá a művészettörténész. Tóth Gödri Iringó kifejtette, a fotókon látható személyek mind régi ismerősei az alkotónak, akikkel erdélyi utazásai során találkozott, és akikkel gyakran jó barátságot kötött.
„Érezhető, hogy Korniss nem úgy közelít ezekhez az emberekhez, mint az idegenekhez, hanem, mint egy családtag, betekint a világukba, fotói által pedig a néző számára is betekintést nyújt ebbe a világba\" – zárta gondolatait a művészettörténész. A tárlat június 24-ig látogatható a Lábas Ház kiállítóterében hétköznapokon 9–17, szombaton pedig 9–14 óra között.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!